A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. - Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A középkori Csorvás és temploma

A középkori Csorvás és temploma ra és vörösesbarnára meszelt, festett (?) vakolatdarabok, amelyek a 6. és a 8. szelvényben szórványként kerültek elő.

92 Az ásatáson a 4. sír mellékletein és az említett vakolatdarabokon kívül mindössze egy csiholóvas

93 (15. kép 8; 27. kép 8), egy vaspatkó

94 és egy sarló töredéke

95 került elő a 4. szelvényben, néhány T-fejű, szögletes szárú kovácsolt vasszeg a feltárt terület legkülönbözőbb pontjain

96 (75. kép 5-7, 9-12; 27. kép 5-7, 9-12), egy aranyozott és ezüstözött bronz fülesgomb

97 (15. kép 3; 27. kép 3) valamint egy vas nyílcsúcs

98 (75. kép 4; 27. kép 4) а 6. szelvényben s egy bronzlemez

99 a 8. szelvényben - valamennyi szórványként. Felszíni gyűjtésnek számít egy ezüst és egy bronz S-végű karika a templom körüli temető területéről

100 (75. kép 1-2; 27. kép 1-2) s egy 1762-ből származó érem

101 - szintén a templomhely környékéről. Az ásatás időpontjához köthető leletanyagot néhány Árpádkori és késő középkori edénytöredéken

102 kívül egy vassalak-töredék

103 és kevés habarcsdarab

104 egészíti ki, melyek vagy felszíni gyűjtésből származnak, vagy a különböző szelvényekben szórványként kerültek elő. Legnagyobb gondot kétségkívül a templom és támpillérei építési idejének meghatározása jelenti, mert egyértelmű, közvetlenül erre utaló támpontjaink - a rendelkezésre álló adatok összegyűjtése ellenére - jelen pillanatban sincsenek. A közvetett adatok közül a templom alaprajzi megoldása, alapozástechnikája lehet az egyik összehasonlító tényező az építkezés időpontjának vagy időpontjainak meghatározásában. Figyelemre méltó ebből a szempontból az is, hogy az eddig feltárt késő középkori templomoknak kivétel nélkül volt Árpád-kori előzményük is. Az egyhajós, félköríves szentélyű falusi templomokra több példa is van a megye területén,

105 de olyan, amelynek alapozása döngölt földrétegre vagy közvetlenül az altalajra helyezett terméskövekből, helyben megoltott mész felhasználásával készült, már kevesebb. Ide mindössze a XI. századinak meghatározott kaszaperi templom első periódusa,

106 a XI-XII. század fordulója körül épült csabacsüdi templom első periódusa,

107 a Gyulától északra elterülő szeregyházi határrészen előkerült, s ugyancsak a XI. század végére, illetve a XII. század első felére keltezett templom,

108 valamint az 1138-ban már említett Décse falu templomának első periódusa sorolható.

109 A csorvási 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 МММ ltsz. 97.3.36., 97.3.38., 97.3.46. МММ ltsz. 97.3.24. МММ ltsz. 97.3.26. МММ ltsz. 97.3.25. МММ ltsz. 97.3.17., 97.3.21-97.3.23., 97.3.27., 97.3.30-97.3.33., 97.3.40., 97.3.45. МММ ltsz. 97.3.35. МММ ltsz. 97.3.34. МММ ltsz. 97.3.44. МММ ltsz. 97.3.16., 97.3.39. Átadva а МММ Történeti Osztálya gyűjteményének. МММ ltsz. 97.3.1-97.3.6., 97.3.8-97.3.15., 97.3.28-97.3.29., 97.3.37., 97.3.41-97.3.43. МММ ltsz. 97.3.7. МММ ltsz. 97.3.47. Például Mezökopáncs (Bálint 1936. 226), Kaszaper (Bálint 1938. 165, 19. kép), Kovácsháza {Bálint 1939. XXI. tábla 2), Kardoskút, második templom (Méri 1964. 6-7, 2. kép), Csabacsüd (MRTIV/2. 102), Megyer (MRT ÍV/3. Békéscsaba 2/78. sz. lelőhely), Kétsopron (Szatmári 1996/a. 231-232), Szénásegyház (Szatmári 1996/b. 10-14. kép), Décse (Szatmári 1996/c. 178), Hidas (MRT IV/3. Békés 1/67. sz. lelőhely). Bálint 1938. 165, 167-168. MRTIV/2. 101-102. Szatmári 1996/d. 21. Szatmári 1996/c. 162. 103