Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Herczeg Mihály: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken

II. к. felv. III. к. felv. egy épület 5 14 két épület 8 18 három épület 10 2 négy épület 2 1 több épület 1 összesen 26 35 Szérűskert, szőlőskert itt elenyésző számban fordult elő. Kutat csak a III. k. felv. mutat, de csak 8-at. A Tomcsányi-dűlőben, a Tomcsányi-majortól délre a tanyák száma a vizsgált időszakban 2-ről 11-re növekedett. (Egy épület = 4, két épület = 3, három épület = 4). A Kocsondy-dúlőben.csak a III. k. felv. idején jelöltek meg 15 tanyát. A Hajdú-dűlőben ez időben 8 a tanyák száma. A megoszlás ez időben: Tomcsányi-dűlő Hajdú-dűlő egy épület 5 1 két épület 4 1 három épület 3 4 négy épület 2 1 több épület 1 1 Az egész 14 000 holdas szentetornyai határban tanyának minősíthető épület a II. k. felv. idején 66, a III. felvétel idején 74. TATÁRSÁNCI HATÁRRÉSZ A Vásárhelyi-puszta legtávolabbi csücske az Aradi úttól keletre eső rész. A Puszta kiosztása (1850) után nyomban megjelentek itt az orosháziak, először főleg mint bérlők, rövidesen pedig egyre többen, mint tulajdonosok. A kialakult helyzetet jól tükrözi az 1850. évi tanácsülési bejegyzés: „Nimzgern János (r. kath. tanító Hmvhely városban — H. M. megj.) pusztai járandóságát több orosházi embernek ki adván kik a' szántáshoz hozzá is fogtak, de a Kóti gazdaság meghagyása folytán Csősz által a' szántásból kiverettek, azért folyamodik: hogy határoztassák meg, szabad-e a Pusztát felszántani, vagy nem"

12

. Nemcsak szántani volt már szabad, de a földek eladása is lehetővé vált.

13 12. CsmL. Hf. Hmvhely T. ü.jkv. 1850. 542. 13. CsmL. Hf. Birtokváltozások könyve. 167