Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Herczeg Mihály: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken

Az első orosházi vásárló 1853-ban Németh István volt, az Aranyadhalomdűlőben. Az 1854/55. évben 39 orosházi vásárolt földet a Nagybogárzó, Kisbogárzó, Aranyad, Kardoskút stb. dűlőkben. Az 1860-as évektől az Aradi úttól keletre már csak imitt-amott akadt vásárhelyi gazdálkodó, nagyrésze vagy eladta, vagy haszonbérbe adta itteni birtokát az orosháziaknak. A 33 000 holdas Pusztából 5616 kh került 293 orosházi gazda tulajdonába. így volt ez a pusztaföldvári határban is. Tudjuk, hogy ott maga Orosháza község vett meg 5176 holdat, amelyet aztán kiparcellázott. A Vásárhelyi-pusztán az 1880-as évektől fogva igen erős törekvés volt az elszíkádasra. Hiszen attól a terület nem tartozott közigazgatásilag Orosházához, hogy a tulajdonosok Orosházához kötődtek. Itt és most csupán azért térünk ki ennek a területnek a vizsgálatára, mert 1946-ban úgy rendelkezett a törvényhozás, hogy 1947. január 1-től az Aradi úttól keletre eső rész Orosháza város határához tartozik. Ebben a szituációban a szóban forgó terület neve: Nagy-Tatársánc. A két katonai felmérés összehasonlítása itt is számszerű gyarapodást mutat a tanyák számát illetően. II. k. felv. III. k. felv. Kisbogárzó-dűlő 4 4 Nagybogárzó-dűlő 2 2 Mózeshalom-dűlő 4 4 Czinkus-dűlő 3 6 Aranyad-dűlő 3 9 Kardoskút 2 6 Pecercéshát-dűlő 6 10 Hatablaki kápolna-dűlő 8 13 Barackos-dűlő 6 17 Aranyadhalom-dűlő 8 13 Nagytatársánc-dűlő 6 7 Szőlős-dűlő 2 5 összesen 54 96 Igen szembetűnő a számbeli növekedés mellett a strukturális változás is. Itt-ott nagygazda tanyákat is találunk, sok épülettel, már az 1863. évi fölvételen, még inkább a III. k. felvételen. A tatársánci határrészen a tanyák megoszlása épületszámaik szerint: 168