Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)
Jároli József: Történeti néprajzi adatok az 1848 előtti Orosházáról
vagyona nem volt, utóbb levonva a fizetségéből a kártétel összegét 13 . A gazdaság pénzét a tőke gazda kezelte, ő fizette ki az esedékes összegeket. Egy panaszügyben kelt bejegyzésből tudjuk, hogy a gazdaságok a csikósok részére lovakat tartottak, hogy ne a gazdák gondjaikra bízott lovai közül fogják ki az őrzéshez nélkülözhetetlen hátaslovat 14 . A legelők un. járásokra osztása, ahol az egyes fajta jószág járt, a gazdákkal egyetértésben a tanács feladata volt, sőt az egyes gazdaságok az egyik legelőről a másikra a tanács jóváhagyásával hajthatták át jószágaikat. Ugyanis 1821. március 31-én az Alsó Gazdaság azt kérelmezte a tanácstól, hogy ők 30 esztendeje a rosszabb minőségű Kis-Csákón legeltetik jószágaikat, addig a Felső Gazdaság a jobb minőségű szénási legelőn. Ez az állatokon is meglátszik, a jobb legelő után könnyebben vészelik át a telet, kevésbé romlanak le, az őszi behajtáskor pedig kövérebbek a szénási legelőn járó marhák, mint a csákóiról hazakerülők. Ezért azt kérték, hogy miután mindenki azonos összegű fűbért fizetett, a tanács engedélyezze, hogy a két gazdaság felváltva használja mindkét legelőt, hogy a jobb minőségű és a gyengébb mindkét társulat marháinak egyaránt táplálója legyen. Az előadottakból az is kiderül, hogy a bérelt legelők egy részét, amint már fentebb említettük, a község is feltörte, másrészt az árendált terület mellett az uraságnak volt szántója, ami a barmok forgását megnehezítette. A tanács hozzájárult a felváltva legeltetéshez, ha az Alsó Gazdaság megfelelő kutat csináltat a csákói legelőn, ami meg is történt 15 . A két gazdaság felváltva legeltetésének kulcskérdése, így a legelő kezelésének is, a kutak ásása, jó karban tartása, amely szintén a baromgazdaságok költségén és gondoskodásában történt. A tanács adott engedélyt arra is, hogy idegenek megfelelő összegű fűbér ellenében bérelt legelőre hajthassák állataikat 16 . A juhok legeltetését néhány gazda által közösen fogadott juhász végezte, külön társulatot nem alkottak 17 . A juhokat a bérelt legelők nekik kijelölt járásaiban, a nyomáson, illetve a juhtartó gazdák ugarföldjein is legeltették 18 , bár az is előfordult, hogy a juhászok az ökörcsorda járásába hajtották be a rájuk bízott állatokat. A tanács szigorú tilalommal élt a károkozás miatt, hiszen a juh után már más állat nem legel szívesen 19 . Külön rendszabályok vonatkoztak a belső legelő, a nyomás használatára, amelynek rendjét a választott nyomási csőszök vigyázták 20 . 13. Orosháza tü.jkv. 216/1821. jkv. sz. 14. Orosháza tü. jkv. 58/1823. jkv. sz. 15. Orosháza tü.jkv. 143/1821. jkv. sz. 16. Orosháza tü.jkv. 59/1822., 46/1825. jkv. sz. 17. Orosháza tü.jkv. 50/1823., 52/1823. jkv. sz. 18. Orosháza tü.jkv. 143/1822., 22/1824. jkv. sz. 19. Orosháza tü.jkv. 48/1822. jkv. sz. 20. Orosháza tü.jkv. 28/1825. jkv. sz. 145
