Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)
Jároli József: Történeti néprajzi adatok az 1848 előtti Orosházáról
A tanács gazdasági szervező szerepéhez tartozott a marha rovás lebonyolításának elrendelése is, amely alapján került sor később a fűbér kivetésére 21 . A protocollum bejegyzéseinek többsége a lakosság kisebb jelentőségű bűnügyeivel, polgári peres ügyeivel foglalkozik. A büntetéssel sújtott esetek közt lopás, kártétel, káromkodás, kocsmai verekedés és összeszólalkozás, önbíráskodás, jogtalan vádaskodás, sértegetés szerepel. Csaknem minden ügy értékes adalékot szolgáltat a mindennapi élet részleteinek megismeréséhez. Gabnai János és Nemes Csik Mihály juhászok Horváth Pál nyájukba keveredett kosát levágták és Gabnai az uraság vincellérjének el is adta a húsát 3 forintért. Bűntársát a „nemeseket illető törvény útjára utasították" 22 . Társadalmi állására volt tekintettel a tanács Krajtsovits János céhmester esetében, aki azzal vádolta Lázár Sámuel asztalost, hogy az általa adott 13 darab jó deszkát elcserélte és „szulyos deszkából" készítette neki a két nyoszolyát és két hátas padot. A tanács két asztalos és két esküdt kiküldésével akart pontot tenni az ügyre, hogy a deputátusok szakvéleménye alapján dönthessen. A vizsgálatot meg is ejtették, a munkát megfelelőnek ítélték. A megrendelő azonban nem hitt a deputátusok jelentésének és az asztalos házának felkutatását kérte a tanácstól. Az engedélyt megkapta, de a házkutatás nem járt eredménnyel. Mivel nem hitt a jelentésnek, az asztalost tolvajnak tartotta, 12 pálca büntetést érdemelne, de most céhmester, ezért „holnap reggelig tartó árestomra" változtatták a pálcákat 23 . Az elvesztés körülményei miatt érdekes Bogdán Horváth Mihály menye, Rajki Éva panasza. Amikor a „múlt nyáron a tanyájukon életet takarván a rudas mellé tett réklije ellopatott, s azt most tanyabéli szomszédjánál Fazakas Jánosnál találta légyen;" A bevádolt szomszéd azzal védekezett, hogy a saját árpaföldjén találta a ruhadarabot és tulajdonosát nem ismerve a saját menyének adta oda, aki viselte is. A tanács elmarasztalta a vétkest, mert nem jelentette be a talált tárgyat, a ruha kopásáért még öt forint fizetésére is kötelezte 24 . Gyarmati István nyilván építkezni akart, ezért a házhelyén felhalmozott vályogot szénával takarta le, hogy az időjárástól védve legyen. Ezt dézsmálta meg egyik lakostársa, akit 12 pálcára ítélt a tanács és ha a vályogban kár keletkezett, azt is meg kell térítenie 25 . Jellegzetes alakja volt a korabeli községnek az a román faszén árus, akitől pénzes gyűszűjét, vagyis a pénz tárolására szolgáló vastag bőrövét lopták el 26 . 21. Orosháza tü.jkv. 34/1822., 36/1822. jkv. sz. 22. Orosháza tü. jkv. 16/1820. jkv. sz. 23. Orosháza tü.jkv. 90/1822., 93/1822., 96/1822. jkv. sz. 24. Orosháza tü. jkv. 17/1820. jkv. sz. 25. Orosháza tü.jkv. 31/1820. jkv. sz. 26. Orosháza tü. jkv. 118/1821. jkv. sz. 146
