Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Fekete Sándor: A mezőgazdasági középfokú oktatás kialakulása és rövid története Orosházán

ségi munka mind a hét osztályban heti 2-2 óra, a mezőgazdasági és kertészeti tantárgy az 1. és 2. osztályban heti 3-3, az 5., 6. és 7. osztályban heti 4-4 óra. Ezen kívül szerepel az óratervben a „mezőgazdasági és kertészeti gyakorlatok", amely azt jelentette, hogy az iskola minden osztálya hetenként legalább egy délután a kertben vagy a gazdaságban dolgozott. 1913-ban Orosháza község 30 kat. hold földet adott az iskolának a gyakorlati oktatás céljára. Ezen kívül 16 ezer koronát adott gazdasági épületek építésére. Gr. Zichy János kultuszminiszter gazdasági felszerelésekre 6 ezer koronát engedélyezett. Az iskolát a 2. emelet fölépítésével bővítette. Ettől kezdve a kertésztanáron kívül gazdasági tanár is dolgozott az iskolában. A mezőgazdasági gyakorlatok a tangazdaságban, a kertészeti gyakorlatok pedig a kertben folytak. A mezőgazdasági gyakorlatok anyaga a föld megmunkálásának, a növények termesztésének, az állatokkal való foglalkozásnak, a gépek megismerésének és kezelésének köréből álltak. A kertészeti gyakorlatok a konyhakertészetet, a díszkertészetet, a fatenyésztést, a gyümölcsészetet és a szőlőművelést ölelték fel. A reform polgári iskola évről évre sikeresebben látta el a mezőgazdasági oktatási feladatát. Nagy gondot okozott azonban, hogy minősítést nem adhatott. A minősítési jog megszerzéséért az iskola és a község küzdelmes harcot folytatott. Erről tanúskodnak Orosháza község alábbiakban idézett korabeli iratai: „... Miután az iskolának VII.-ik osztályát végzett tanulói tanulmányaikat sohasem folytathatták tovább, minősítési jogokat sem kaptak, az iskolának a három felső osztálya teljesen elnéptelenedett..." Dr. Bikádi Antal, a kerület országgyűlési képviselője az iskola reformját képviselőházi felszólalásában ismertette, a reform megvalósítását, az iskola életképessé tételét sürgette. Eredménye nem született. A község 1920. őszén dr. Bikádi Antal vezetése alatt küldöttséget menesztett Haller István kultusz-, és Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszterhez az iskola életképessé tétele érdekében. Haller miniszter, aki már előzetesenjárt Orosházán, és meghallgatta a kísérleti polgári iskolában a tanulók feleleteit, megtekintette az iskola gazdaságát is, a tanártestület előtt kijelentette, hogy az iskolát életképessé fejleszti, ezen ígéretét a község küldöttsége előtt is megújította. Hasonlóan megígérte az iskola támogatását a küldöttségnek a földművelésügyi miniszter is. A kormány azonban néhány nap múlva megbukott, eredmény nem lett. Haller udóda, Vass József miniszter, nemzetgyűlési beszédeiben megemlítette, hogy egy harmadik féle középfokú iskolát szervez: „a mezőgazdasági középiskolát; ily irányban már folynak is a kísérletek Orosházán. " A polgári iskolák reformjának és a gazdasági irányú középiskolák létrehozásának kitartó és eredményes harcosa volt Tas Ferenc, a pozsonyi polgári iskola tanára, aki 1921-től volt az orosházi polgári iskola és 1922-től egyben a felső mezőgazdasági iskola megalapítója és igazgatója. Az orosházi mezőgazdasági középfokú oktatás elindítása elsősorban neki köszönhető. Tas Ferencet a vallás263