Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hévvízi Sándor: Orosházi helynevek az újratelepülés utáni első évtizedekben

Orosházi helynevek az újratelepülés utáni első évtizedekben HÉVVÍZI SÁNDOR BEVEZETÉS Városunkban az idők folyamán több olyan könyv, kiadvány is napvilágot látott, amelyet a helyi lakosok nagy része igen jól ismer, szinte „betéve" tudják minden adatát. Gondolok itt például Balassa Pál lelkipásztor 1844-ben Aradon kinyomtatott könyvecskéjére, amely Orosháza múltja- és jelenjének rövid vázlata címmel jelent meg a község újjátelepülésének 100. évfordulójára, vagy pedig Veres József 1886-ban megjelent forrásértékű munkájára, az Orosháza történeti és statisztikai adatok alapján című könyvére. Ezeket a könyveket napjainkban is haszonnal forgathatja, idézheti minden olyan kutató, aki Orosháza bármilyen irányú történetével szeretne foglalkozni. 1965-ben jelent meg az a mind terjedelmében, mind tartalmában kiemelkedő, kétkötetes monográfia, amelyet Nagy Gyula múzeumigazgató szerkesztett: az Orosháza története és néprajza, s amely eddig a legátfogóbb képet adta városunkról. Majd tíz évvel ezelőtt pedig (1985-ben) Az orosházi tanyavilág átalakulása címmel jelent meg egy tanulmánykötet (Tóth József szerkesztésében), hogy az egyéb, kisebb kiadványokat ne is említsem. Ha már ennyi könyv és írás megjelent Orosházáról, úgy gondolnánk, hogy akkor már szinte mindent tudunk településünkről. Nos, hát ez távolról sincs így. Az újabb adatok, az újabban felfedezett vagy még eddig bővebben ki nem fejtett források ismeretében mindig akadnak olyan adatok, összefüggések, amelyekről úgy érzi a kutató ember, hogy a helyi közösség, az olvasó elé kellene tárnia. Engem például elsődlegesen, mint a földrajzi nevekkel foglalkozó helytörté97