Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hévvízi Sándor: Orosházi helynevek az újratelepülés utáni első évtizedekben

neszt, roppant módon érdekel az a kérdés, hogy eleink hogyan kezdték megismerni azt a területet, amit akkor, 250 évvel ezelőtt Orosházaként, annak pusztájaként Harruckern Ferenctől megkaptak. Melyek voltak azok a kezdeti fogódzók, amelyek a tájékozódást, a helyismeretet számukra fokozatosan megkönnyítették, miáltal egyre inkább „otthonosabban" kezdték itt érezni magukat? Mit tudhattak például azokról a falvakról, amelyek Orosháza bel-, és külterületén illetve a környékén léteztek a honfoglalástól kezdődően addig az időpontig, amíg a Zombáról jött eleink újólag megalapították városunkat? Mit tudtak azokról a természetes s a néhány mesterséges földfelszíni alakulatról, amelyet itt találtak? Nagyon keveset, hiszen természetszerűleg, az új lakóhelynek és környékének a megismerése mindig hosszabb időt vesz igénybe. A KÖRNYÉKEN LÉVŐ ÁRPÁD-KORI ÉS A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ELŐTTI FALVAKRÓL Bár az 1965-ös monográfiában Kovalovszki Júlia régész eléggé részletesen kitért a valamikori környékbeli falvakra (Orosháza és környéke a magyar középkorban), Hajdú Mihály nyelvész is érintette ezt a témát „A Vásárhelyi-puszta helynevei" című tanulmányában, s jómagam is behatóbban tanulmányoztam ezt a korszakot az orosházi tanyavilág átalakulásáról szóló 1985-ben kiadott kötet kapcsán (Hévvízi Sándor: Orosháza külterületének földrajzi nevei), mégis azt kell mondanunk, hogy ezen a téren még sok a bizonytalanságunk. Mert mit tudunk még napjainkban is? Az oklevelek alapján szerencsére ezeknek a falvaknak ismerjük a neveit, valamint azt, hogy egymáshoz viszonyítva milyen irányban, merre helyezkedtek el. Azonban bármennyire is ismerjük a fentebbi adatokat, a faluneveket, sőt a régészek által nagyrészt feltárt településmaradványokat is (templomhely, házak, sírok - temetők), a kettőnek az azonosítása a legtöbb esetben még mindig csak kérdőjelesen, nagy óvatossággal valószínűsíthető. Engedtessék meg nekem, hogy az eddigi kutatásokat kissé összevonva újólag felsoroljam azokat a. falu (vagy birtok) neveket, amelyek a mai Orosháza bel-, és külterületén illetve a közvetlen környékén álltak. A névmagyarázatokra már nem térek ki, mert egyrészt azokat már megjelentettük (1. a fentebbi három tanulmányt), másrészt mert jelen vizsgálódásunk szempontjából most nincs jelentősége. (Megjegyzés: az alábbiakban a falvak legelső előfordulási adatait közlöm a forrásjelzetekkel együtt). APÁCAKUTA 1418: Abzakvtha? (ВО. I. 45.), 1466: Apacziakutha (Kar. II. 15), 1525: Apaczateleke (Kar. II. 15). Orosháza és Mogyorósfecskés között állott, városunktól délnyugatra. A jelzett időben már puszta volt. 98