Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

térképünkön a megművelt szántóföldek északkelettől délkeletig, mindkét irányban a községhatárig. Megművelt szántóföldeket tüntet fel a térkép Csomorkány déli részén, Sámson déli részén a Száraz-ér mindkét partján, Csókás-pusztán ugyancsak az ér mindkét partján és Kopáncs északnyugati sarkában is. Bár nem földművelésre, de növényzetre utal a tanúvallomási jegyzőkönyvekben többhelyütt is szereplő Bodzás helynév (261, 277 stb.), ahol a per kezdetén a Kopáncs-Komlós-Pitvaros hármas határátjelző három határhányás volt (a térképen U pont). A per végén ez már Kopáncs-Székegyháza-Pitvaros hármas határát jelölte. Több tanúvallomás említi, hogy a határ ezen a részen bokros, bozótos területen, ehelyütt nyilván bodzabokrok közt húzódott. B) A pusztai rideg nagyállattartás jellegzetes tereptárgyai az itatókutak, amelyeket a térképen a gémeskút térképjele jelöl, mellettük több helyütt is felirat utal a kutak gazdáira. Minthogy a pusztai kutak tájékozódási jelentőségű, fontos tereptárgyak ezen a vidéken, érdemes sorra venni a térképünkön szereplő kutakat. 1. Szőllős területén két gémeskút jele látható a Szőllősi-sánc északnyugati oldalán, SZEREMLEI is említi (I. 26) az 1774. évi VERTics-féle földesúri nagy térképre hivatkozva Csáki barom kútja néven. 2. Sámson területén három gémeskút jelét találjuk egymás mellett, a Kovácsházi úttól északra. 3. Tótkutas területén, a Száraz-ér északkeleti könyökénél, a Nagy-hajlásban, térképjel nélkül fölirat áll: locus puteor. Vásárhely ens. — vásárhelyiek kú íjainak helye. Az 1753. évi határperben az egyik tanú vallotta, hogy a „Száraz ér nagy hajlássán lévő réghi kutak ... mindegy tizen négy esztendeje hogy a nagy ár vizek miatt elpusztultak", így érthető, hogy térképünk miért csak a helyükről ír, térképjel feltüntetése nélkül. 4. Komlós területén, a belterülettől északra egy gémeskút jele látható az Orosházára vezető út nyugati oldalán, a malomtól keletre. 5. Székegyháza területén, a Komlósi út mellett, annak keleti oldalán egy gémeskút jele áll, mellette felirat: puteus a Csorba capitaneo extructus — a Csorba kapitány által épített kút. Az 1753. évi határperben egyik csikósa, mint tanú azt vallotta, hogy Csorba kapitány „ez előtt mintegy nyolc esztendőkkel ... a Székegyházi Pusztát árendában birta" és „ménessé a Székegyházi földön lévén nem messze volt a Less Gödörhöz". 6. Ugyancsak Székegyháza területén, a késő középkori falu nyomaitól délre, a pitvarosi határ közelében kettős gémeskút jele látható fölirat nélkül. 7. Kopáncs területének északi szélén, a Hosszú-háttól északkeletre két gémeskút jelét tünteti fel a térkép, mellettük felirat: putei Makovienses - a makaiak kútjai. Az 1752. évi egyezségi térképen ugyanaz már névvel szerepel: Puteus Szűke János incola Makov. — Szőke János makai lakos kútja. 90