Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

8. Ugyancsak Kopáncs területén, a Komlósról Makóra vezető út déli oldalán, a Decegő-halomtól nyugatra két gémeskút jele és mellettük felirat áll: putei Mako­viens. - 2L makaiak kútjai. Ugyanazon a helyen azonos felirat szerepel az egyezségi térkép 1753. évi tisztázati példányán is, de a kutak térképjele nélkül. C) A mezőgazdasági termékek feldolgozása, az emberek és állatok élelmezése szempontjából egyaránt jelentős gazdasági földrajzi objektum a térképen sze­replő és Komlós területén, a Száraz-érre telepített vízimalom. A térképjel érzékel­teti a patakon lévő malomgátat és a patak keleti partján lévő malomkereket, mel­lette fölirat áll: Mola -malom. Az egyezségi térkép a Száraz-ér sámsoni nagy kanyarulatától délre, ott ahol a mai Békéssámson község áll, az ér bal (keleti) partján is föltüntet egy épületet, mellette Mola Pikó -Pikó-malom fölirat áll. Tovább délnyugatra, az ér követ­kező kanyarulatában, ahol az új egyezségi határ a vízfolyást keresztezi, az ér jobb (itt északi) oldalán épület rajza látható, mellette felirat jelzi rendeltetését: kötélverő, az egyezségi térkép tisztázati példányán kötélyverő, talán ez is a Száraz-ér által haj­tott vízikerékkel működött, de nem bizonyos, mert az épületet a rajz nem szoro­san a víz partján tünteti fel. Itt, a gazdasági épületeknél említem meg, hogy vizsgált térképünk tanyákat nem tüntet fel, de az egyezségi térképen és annak tisztázati példányán is számos tanyaépület jele látható, mellettük tugurium - tanya fölirat és a gazdák vagy tanyások neve áll. D) A közlekedésnek térképünkön ábrázolt tereptárgyai a településeket össze­kötő utak, részben felirattal és egyetlen híd. 1. via Aradiensis- Aradi út, Orosházáról Szőllős és Kaszapereg területén át vezetett akkor Arad felé. Szerepel Orosháza 1745. évi határjárásában (Károlyi lt. P. 418. Fasc. E. No. 4); HÉVVÍZI (500) számos XVIII-XIX. századi említését közli. 2. via ex Orosháza ad Komlós— út Orosházáról Komlósra, Szőllős és Tótkutas területén át vezet. A Szárza-ér Nagy-hajlásától keletre keresztezi a hód­mezővásárhely-kovácsházi utat. Az útkereszteződés mellett épült fel nem sokkal utóbb az 1774. évi uradalmi nagy térképen már feltüntetett (BODNÁR 132) és VER­TICS 1801. évi térképén, továbbá a GÖRÖG-féle Atlasz 1801-ben metszett Csong­rád megyei lapján (35), valamint KORABINSZKY zsebatlaszának Csongrád megyei lapján (46) is szereplő híres, sőt hírhedt Nagyhajlási Csárda, ahol Rózsa Sándor is gyakran megfordult (BODNÁR 132). Onnan ezek szerint négy irányba, Orosháza, Komlós, Kovácsháza és Sámsonon át Vásárhely felé vittek az utak. 3. via ex Makó ad Orosháza — út Makóról Orosházára, Csókás, majd Csomorkány határán, aztán Sámson és Fecskés területén át vezet. Szerepel Oros­háza már idézett 1745. évi határjárásában; HÉVVÍZI (535) számos XVIII-XIX. szá­zadi említését közli. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom