Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

ben. A régészeti leletek az északi parton Árpád-kori előzményekkel rendelkező késő középkori falura utalnak, a déli parton pedig X-XI. századi temető nyomai (KOVALOVSZKI 180 és térk.), valamint késő középkori cseréptöredékek kerültek elő. Az elpusztult középkori Tótkutas település felszíni nyomai a Száraz-ér mindkét partján fellelhetők (OLASZ 36-37). Térképünkön a falunyomok körül, a birtoktest határain belül Terrénum PRAEDII TÓT KUTAS Tót К utas puszta földterülete felirat áll. A falu nem népesült be újra, egykori határának nyugati része és északi sávja ma Békéssámsonhoz, délkeleti része Tótkomlóshoz tartozik. 5. Székegyhazi telek — a XV. és XVI. században számos oklevél említi (CSÁNKI 702), de 1595 táján (KARÁCSONYI II. 299), talán 1596 tavaszán elpusztult. Nevéből ítélve a középkorban egyházas falu volt. Térképünk feltünteti a falu épületeinek nyomait, körülötte a birtoktest határain belül a Terrénum PRAEDII SZEKEGYHAZA Székegyháza puszta földterülete felirat áll. Az egyezségi térkép tisztázati példányán a birtoktest neve TERRÉNUM PRAEDII SZÉKEGYHAZA ab aliis KIS KOMLÓS nominati, magyarul: Székegyháza puszta földterülete, mások Kis-Komlósnak nevezik. A határper tanúkihallgatási jegyzőkönyveiben több helyütt is találkozunk Kiss Komlós, Kiss Komlóss nevével (279, 280 stb.). A falu nem népesült be újra, a XIX. század közepén is puszta Csanád megyében (FÉNYES IV. 79), egykori területén ma Tótkomlós és Nagyér osztozik. Térképünk az előbbieken túl kilenc olyan praedium, tehát puszta területét tünteti fel egészben vagy részben, amelyeken nem jelöli sem rajz, sem „telek" felirat elpusztult település nyomait. 6. Pars Terreni PRAEDII FÖLDVÁR - Földvár puszta földterületének része, a mai Pusztaföldvár, Orosházától keletre. Nevéből ítélve a mai település őse az egész Alföld legnagyobbszabású földvárának, a Nagy-Tatár-sáncnak a tövében alakulhatott ki. Az ősi földvár keleti sarkánál fel is tárták a régészek egy Árpád-kori templomos falu helyét, amely még az Árpád-kor vége előtt elpusztult (KOVALOVSZKI 182. és térk.). Tőle északra két másik középkori falunak is nyomára bukkantak, KOVALOVSZKI (182) fölteszi, hogy ezek valamelyike lehet az a késő középkori Földvár falu, amely számos XV-XVI. századi oklevélben és adóösszeírásban is szerepel (CSÁNKI 696; HAAN 178-179; KARÁCSONYI II. 267-269). A XVI. század végére elnéptelenedett, puszta lett. Ha közben egy időre volt is valamelyes lakossága, csak 1841-ben, dohánykertészek odatelepítésével népesült be újra (KARÁCSONYI II. 270). Közben a névadó ősi Földvár, a NagyTatár-sánc a szőllősi határ része lett, térképünk is Szőllősi Sántz néven tünteti fel; FÉNYES ELEK (IV. 278) pedig azt írja róla, hogy „Szőlősön rémítő erővel készült sánczok láthatók". 7. Pars Terreni PRAEDII APÁTZA - Apáca puszta földterületének része, Földvártól keletre. Neve a XV-XVI. században több oklevélben, adó79