Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

összeírásban (HAAN 117-118; KRISTÓ 125) és török defterekben (KRISTÓ 131; KÁLDY-NAGY 256-257) szerepel 1580-ig, azt követően elnéptelenedett, talán 1596-ban pusztult el. Ettől a középkori Apáca falutól délre alakult ki a múlt században a mai Csanádapáca község (KARÁCSONYI II. 13-15), amelytől közvetlenül északra, a Templom-halmon és környékén a régészek fel is tárták az Árpád-kori eredetű, de a késő középkorban is meglévő falu maradványait (KOVALOVSZKI 179, 181 és térk.). Orosháza környékén XV-XVI. századi oklevelek említik még: a Szentetornyához tartozó Apácaegyháza pusztát (1456), az Orosháza és Fecskés birtokosai közt vitatott Apácakuta pusztát (1466), az Orosházához tartozó Apácatelekét (1525), a török defterekben pedig szerepel a lakott Apádca falun (a mai Csanádapácán) kívül még egy Orosházához tartozó Pusztaapádca puszta is (1567, 1579) „ráják nélkül, kívülről művelik". KARÁCSONYI (II. 13-15) feltételezi, hogy Apácaegyháza Orosházától északkeletre lehetett, Apácakuta pedig Orosháza és Mogyorós-Fecskés közt, és miután ezek birtokosai között területe felosztásra került, az Orosházához tartozó részt nevezték Apácatelekének (nyilván azért, mert ezen a birtokrészen volt az elpusztult Árpád-kori Apáca település telke, faluhelye - D. Gy.). Azt már én teszem hozzá, hogy ha KARÁcsoNYinak ez utóbbi feltevése helytálló, akkor a török defterekben említett Pusztaapáca azonos lehet a korábbi Apácatelekével. CSÁNKI (648) az említett pusztákra vonatkozó adatokat egy címszó alatt sorolja fel a mai Csanádapáca elődjére vonatkozóval, feltételezve, hogy „Apácza helység és a mellette elterülő pusztának más-más birtokosok kezén lévő részeit kell értenünk e nevek alatt". CSÁNKI megállapítása valószínűleg részben téves; bár lehetett korábban nagyobb területű Apáca nevű birtoktest, amely utóbb több birtokos közt oszlott meg, és azok aztán más-más néven nevezték birtokrészeiket, de bizonyosra vehető, hogy a mai Csanádapáca elődjén kívül legalább még egy (de lehet, hogy több) az előbbivel össze nem függő területen fekvő település, utóbb puszta volt Orosháza környékén a középkorban, amelynek neve vagy nevének előtagja Apáca volt. BODNÁR (17) a XX. század első felében még élő helynévként gyűjtötte be Fecskéstől délre, a Fehér-tó északi partján, a tóba félszigetként benyúló földnyelven található falunyomot megjelölő Apáca-telek földrajzi nevet; HAJDÚ évtizedekkel később készült gyűjtésében ennek Faluhely a neve (96/1356). Az Apáca-telek földrajzi név egyértelműen egy Apáca nevű vagy Apáca- előtagú elpusztult falu helyére utal, BODNÁR ezt Apácaegyháza faluhelyeként jelöli meg, és Apácaegyházát Apácakutával azonosnak tartja. Hávvizi (500) viszont Apácakutát és Apácatelekét tekinti azonosnak, és ezt az elpusztult falut Orosháza és Mogyorósfecskés közé, tehát Fecskéstől északra lokalizálja. OLASZ (31-32) csak Apácaegyházáról ír, és azt a Fehér-tó északi partjának félszigetén feltárt Árpád-kori templom- (KOVALOVSZKI 180) és falunyomokkal azonosítja. BODNÁR (17) a Sós-tó hosszan elnyúló völgyében 80