Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

középkori, fóltehetöleg í596-ban elpusztult Komlós falu épületeinek nyomait Komlósi régi Telek felirattal a Száraz-ér jobb (itt északi) partján ábrázolja a térkép, az új településtől délkeletre, a lépték figyelembevételével mintegy 1000 ölnyire. WALLASZKY PÁL, aki 1769-1780-ig volt lelkész Komlóson, emlékirataiban így ír: „Hogy annak előtte Komlós határában falu és egyház létezett, azt a Pécska felőli oldalon a Száraz-ér folyócska mellett talált templomromok és ... kunyhók helyei bizonyítják." (GAJDÁCS 16) A Száraz-érnek a Maros menti Pécska felőli oldala az itt dél felőli bal part, ahol ezek szerint a XVIII. század hetvenes éveiben még láthatók voltak az elpusztult falu templomának romjai. Beszámol GAJDÁCS (21) a templom alapfalainak 1883. évi régészeti feltárásáról is. KOVALOVSZKI (181-182 és térk.), valamint OLASZ is (35-36) régészeti ásatásokra hivatkozva a Száraz-ér bal partján jelöl, illetve ír le Árpád-kori eredetű késő középkori falunyomot. Az elpusztult település ezek szerint az ér bal partján állott, de valaha volt épületek nyomait a szemközti parton is föllelhette RUTTKAY. A régi falu helyét egyébként még a XIX. század végén is Telek-пек nevezték a komlósiak (GAJDÁCS 12). 3. Sámsoni telek — a XV-XVI. században több oklevélben említett (CSÁNKI 702) középkorvégi falut török martalócok 1552-ben felégették (KARÁCSONYI 275-276), házainak nyomait térképünk a Száraz-ér jobb (északi ) partján tünteti fel. A falunyomok körül, a birtoktest határain belül a Terrénum PRAEDIISAMSONY - Sámson puszta földterülete felirat áll. Megjegyzem, hogy RUTTKAY már többször idézett egyezségi kéziratos térképe Sámson falu nyomait a Száraz-ér bal (déli) partján tünteti fel, ugyanígy KORABINSZKY térképe is. A régészeti ásatások a Száraz-ér jobb partján mutatták ki egy Árpád-kori előzménnyel rendelkező késő középkori falu templomának és temetőjének nyomait (KOVALOVSZKI 180), de a szemközti, bal parton is kerültek elő leletek. Az elpusztult település felszíni nyomai az ér mindkét partján fellelhetők voltak (OLASZ 36). A XVIII. század második felében, tehát vizsgált térképünk születését követő években népesült be újra Sámson, akkor és még a múlt század közepén is Vásárhelyhez tartozó lakott puszta volt (FÉNYES IV. 278) a Száraz-ér északi partján, ahonnan a földesúr 1860-ban a meder déli partjára telepítette át a falut (KARÁCSONYI 276). 1877 óta Békés megyéhez csatolt önálló község, neve ma Békéssámson. 4. Totkutasi Telek - a XV-XVI. században már több oklevélben szerepel Kutas, utóbb Tót-Kutas neve. (CSÁNKI 699). A török hódoltság alatt néptelenedett el, a XVII. században már puszta volt (KARÁCSONYI II. 329-330), FÉNYES is (IV. 278) mint Vásárhely határához tartozó „telek vagyis elpusztult helység helye"-ként említi a múlt század közepén. Térképünk a falu épületeinek nyomait a Száraz-ér jobb (északi) partján tünteti fel, de az egyezségi kéziratos térkép az ér mindkét partján épületnyomokat jelöl, KARÁCSONYI művének térképmelléklete pedig az ér bal (déli) partján ábrázolja a falu helyét. A középkorban valószínűleg az ér mindkét partján állhattak a település épületei, ha nem is föltétlenül egy idő78