Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

pen feltüntetett vitás határvonalakkal és határjelekkel ezúttal tovább nem foglalkozom. A térkép keletkezési körülményeivel kapcsolatban még annyit, hogy az tartalmában is magán viseli annak nyomát, hogy peres eljárás kapcsán készült, és annak során dolgoztak is vele. Az egyes jelek és feliratok színéből és elhelyezéséből világosan kitűnik, hogy a térkép mai tartalma két lépésben készült. Először elkészítette RUTTKAY, talán saját korábbi uradalmi térképei alapján az alaptérképet. Ezt vitte magával a helyszíni szemlére, a határ bejárására a bíróság, melynek munkájában úgy látszik a mérnök is résztvett, és ott a helyszínen tintával pontosította, kiegészítette a térképet további adatok bejegyzésével, tereptárgyak és földrajzi nevek feltüntetésével, no meg a határvitára tekintettel azzal, hogy melyik határjel volt föllelhető és melyik nem. így születhetett meg a vizsgált kéziratos térképnek ránk maradt végleges alakja. A térkép keletkezésének körülményei és felhasználási célja befolyásolták a tartalmi kivitelezést is. A vitás határok közvetlen környezete a térképen pontosabb és hitelesebb is, hiszen a bejárt terület adatait, tereptárgyait ellenőrizték, és oda kerültek a helyszíni bejárás során szükségesnek ítélt kiegészítő adatok is. A peres határoktól távolabbra eső területek elnagyoltabban, kisebb pontossági igényekkel kerültek felrakásra. Nem célom ezúttal a térkép pontosságát elemezni. A rajta szereplő tereptárgyak azonosítására, más térképekkel való összevetésére, pontosságának ellenőrzésére, hibáinak feltárására a későbbiek során még más alkalom kínálkozhat. Ezúttal csak a térkép közzétételét, rövid és vázlatos leírását tűztem célul magam elé, tartalmi szempontból pedig a rajta szereplő földrajzi nevek, valamint a névvel vagy csak térképjellel megjelölt tereptárgyak áttekintő ismertetését. A vizsgált térkép adatainak kiegészítésére, illetve földrajzi neveinek jobb megértése végett az alábbiakban több alkalommal is hivatkozom RUTTKAY IMRE már említett egyezségi kéziratos térképének és a határper során felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyveknek adataira is. A peres iratokat és tanúkihallgatási jegyzőkönyveket a perek lezárulta után, 1755-ben lemásolták, és egy vaskos kötetbe kötve került a Károlyi Levéltárba, jelzete: P. 404. 20. Az alábbiakban, ha ebben a könyvben szereplő periratokra vagy tanúvallomásokra hivatkozom, a levéltári jelzetet nem ismétlem, csak a kötet oldalszámát közlöm. Számos földrajzi név szerepel Tótkutas 1753. évi határmegállapításával kapcsolatos iratokban, tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben is (Károlyi lt. P. 392. 172). • 75