Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

A TÉRKÉP ÁLTAL ÁBRÁZOLT TERÜLET A térkép ábrázolja az 1753. évi határoknak megfelelően Orosháza község bel­területét és külterületének déli részét, Földvár és Apáca puszták déli, Kaszaper puszta nyugati részét, Fecskés pusztát nyugati pereme híján, Szőllős, Tótkutas, Sámson és Székegyháza puszták teljes területét, Komlós község belterületét és külterületének egy kicsiny délkeleti sávtól eltekintve túlnyomó részét, Csomor­kány puszta keleti, Csókás és Kopáncs puszták északi valamint Pitvaros puszta északnyugati részét. A lakott településeket a térkép possessio-nak, a pusztákat praedium-nak nevezi. De hogy ezek a praediumok eredetileg nem lakatlan birtoktestek voltak csupán, hanem valaha élettel teli, lakott települések, amelyek csupán a török hódoltság során váltak lakatlan pusztákká, azt egyrészt a történelem adatai igazolják, más­részt térképünk is, ahol e praediumok egy részének területén a térkép készítője foltüntette az akkor még jól látható régi falunyomokat, faluhelyeket, amelyeket következetesen telek-пек nevez. Térképünk egyik jelentős értéke, hogy még eredeti helyükön és nevükön sze­repelnek a török világ előtti és alatti iratokból ismert falvak meg puszták, és a tér­kép, ha nem is vitathatatlan pontossággal, de föltünteti még a régi, talán a XVI. század végi vagy inkább a XVII. századi állapotokra utaló XVIII. század közepi határokat is. Ezek pedig fontos adatok, mert azóta számos határrendezés, határmódosítás történt, és a területátcsatolások, meg új községek kialakítása nyomán nemcsak a határok változtak, de néhol nevek is elváltak eredeti helyüktől, így utóbb már nem egyszer kérdésessé vált, hogy hol is állt egy-egy régi írásban említett terep­tárgy, pl. a későközépkori Tótkutas falut „mai ismereteink szerint nem tudjuk helyhez kötni" írja KOVALOVSZKI JÚLIA (183). Természetesen túlbecsülnünk sem szabad az 1753. évi térkép jelentőségét. Nem a késő középkori vagy a XVI. század végi állapotok földerítése volt a célja a térkép készítőjének, csak a maga korának adatait, ismereteit rögzítette és közve­títette térképe révén számunkra, nyilván még azt sem egészen hibátlanul, de az általa ránkhagyományozott adatok mindenképpen becses adalékok az ábrázolt területekre vonatkozó történelmi ismereteinkhez. FALVAK ÉS PUSZTÁK A TÉRKÉPEN Vegyük sorra a térképen szereplő possessiokat, praediumokat és telkeket, tehát a lakott településeket, pusztákat és az elpusztult falvak helyét, nyomait. A pusztulás okairól azt írja KARÁCSONYI (I. 258), hogy 1595-ben a Miksa főher­76 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom