Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Dénes György: Orosháza első térképe. Orosháza, Komlós és a szomszédos puszták 1753. évi kéziratos térképe és földrajzi nevei

határjel, de az nem található, se az f g valamint a h i kjelűek, továbbá az L betűnél állított Komlóst, Tótkutast és Kopáncsot elválasztó hármas határjel és tovább az m n о p q r s t jelű határdombok az U betűig, ahol állítólag a Kopáncsot, Komlóst és Pitvarost elválasztó hármas határjel lenne. - Megjegyzés: Az előbbi (a vásárhelyiek állítása szerinti) határvonalon lévő 11 határjelből az 1. látható, a 2. 3. 4. 5. valamelyest kivehető, a 6.7.8.9.10. látható, a 11.12.-t elszántották. - Az utóbbi (a komlósiak állítása szerinti) határvonalon b. с d. valamelyest kivehető, az E. f. g.ből semmi sem látható, a h. i. k. L. m. n. o. valamelyest kivehető. A címfeliratból és a jelmagyarázatból, de a térkép rajzából is egyaránt és egyértelműen kitűnik, hogy a térkép egy határper kapcsán, a peres eljárás során készült. E per iratai Hódmezővásárhely város levéltárában és a gróf Károlyi család levéltárában megtalálhatók. En a perrel nem kívánok ehelyütt foglalkozni, csupán a térkép keletkezési körülményeinek jobb megértése érdekében három rövid idézetet ragadok ki a vonatkozó történeti irodalomból: GAJDÁCS PÁL Tót-Komlós története című, 1896-ban megjelent művében (33-34) erről a következőket írja: „Az új község határai kezdetben a MihályDeáknak nevezett halomtól Kopáncs felé annak templomromjaihoz közel valának kijelölve, innen Tót-Kutas község felé azon romokon át, melyek a vásárhelyi út mentén valami kápolna maradványai, egészen Szőllős faluig a Nagy-Hajlásnak nevezett csárdán túl mind Komlóshoz csatoltatott, mi elég terjedelmes határnak mondható, a mennyiben ez 15,556 kat. holdat tett ki. Azonban úgy a magas kir. kamara, valamint a csanádi püspök, mint Makó ura, nemkülönben pedig mélt. Károlyi gróf, mint Vásárhely földesura, pert indítottak a község határának ilyetén kiterjesztése miatt s azt meg is nyerték, minek folytán a község határából mintegy 7 ezer kat. hold szakíttatott el s azon rész, melyet a magas kir. kamara nyert, Székegyházának neveztetett. ... A község határából elperelt makói rész Kopáncshoz, a vásárhelyi pedig Tót-Kutashoz csatoltatott." SZEREMLEI SAMU Hód-Mező-Vásárhely története című müvében (III. 288.) így ír a komlósiakkal folytatott határperről: „Károlyi Ferenc, hogy a határok rendezetlenségéből eredő további bajoknak elejét vegye, egymás után indította meg a törvényes eljárásokat... igen kellemetlen pörbe keveredett Tótkutas, Nagyhajlás és Szőllős határai miatt a komlósi földesurakkal, Rudnyánszkyval és a Száraz örökösökkel. (1753.) Eleintén a nagyobb sérelmeket a vásárhelyiek szenvedték a komlósiak részéről, de később megfordítva történt a dolog. " HAAN LAJOS Békés vármegye hajdana című, 1870-ben megjelent könyvében (224) azt írja, hogy „egy 1754 észt. bevégzett határpör következtében hétezer holdnyi terület a komlósiaktól elvétetett s a kincstárnak, a csanádi püspöknek és gr. Károlyinak oda ítéltetett. " Ennyit a perről és a per tárgyát képező határvitáról. Az alábbiak során a térké74