Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)
Pálfai Imre: A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén
a Sámson—Apátfalvi főcsatornába vezetni. Ma a Bónumi csatorna csak a délnyugati városszél vizeit fogadja be, de itt vezetik ki a városból a tisztított szennyvizet is. A város nagyszénási határának és az Orosházához tartozó Kiscsákó területének vizeit a Dögös—Kákafoki belvízrendszer, illetve annak főcsatornája fogadja be, és vezeti - a Szarvas-Békésszentandrási holtágon keresztül - a Hármas Körösbe. A tárgyalt vízelvezető rendszerekről összességében megállapítható, hogy azok a fejlesztési munkák eredményeként a városi csapadékvizek zavartalan továbbvezetésére megfelelnek és a környék belvizeit is le tudják vezetni. A mezőgazdasági területek belvízi helyzetének javítását szolgálták az 1980-as évek meliorációs munkái. A város keleti és déli határában a termelőszövetkezetek több ezernyi hektár területet melioráltak. A SZENNYVÍZELVEZETÉS HELYZETE ÉS HATÁSA A CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉSRE Orosházán elválasztó rendszerű, azaz egymástól függetlenül működő szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető hálózat van. A szennyvízcsatorna-hálózat és a tisztítótelep 1974 óta működik. Az 1988-ig megépült hálózat hossza 16,2 km, a tisztítótelep kapacitása napi 5100 m 3 . A szennyvizet biológiailag is tisztítják. A szennyvízelvezető hálózat lényegében csak a városközpontra és az újabb lakótelepekre terjed ki, valamint néhány nagyobb ipari üzem nyomócsőben szállított szennyvizeit vezeti tovább. A városközponton kívüli peremkerületekben és a vasútállomástól északra fekvő „Szőlők" városrészben szennyvízcsatorna-hálózat nincs, illetve a vizsgálat időszakában nem volt. Ezeken a helyeken a szennyvíz szikkasztásos elhelyezése a jellemző. A zárt medencékbe való gyűjtés és a szippantókocsis eltávolítás elenyésző mértékű. A csatornahálózat elmaradottságával szemben az ivóvízellátó hálózat csaknem minden utcára kiterjed. A hálózat hossza az 1987. évi állapot szerint 133,4 km. Az ivóvizet a legtöbb lakásba bevezették. A közüzemi vízmű 1987-ben naponta átlagosan 4300 m 3 vízmennyiséget értékesített, ebből 850 m 3-t a „Szőlők" városrészben. Néhány közintézmény saját vízbázissal rendelkezik, az ipari üzemeknek is általában saját vízművük van. A fenti víztermelési adatokból kiindulva a „Szőlők"-ben keletkező napi szennyvíz 600 m 3-re becsülhető, melyet teljes egészében elszikkasztanak. 400 hektáros területtel számolva a szennyvízből keletkező többlet vízterhelés 55 mm/év. A város többi részén és az ipartelepeken keletkező szennyvízmennyiség hozzávetőleg napi 6500 m 3 (ebből lakossági 2100 m 3 , intézményi 700 m 3 , ipari 3700 m 3 ). A közcsatorna-hálózaton elvezetett és a szippantókocsikkal eltávolított 415
