Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Pálfai Imre: A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

szennyvíz naponta 4500 m

3

, a belvízcsatornán elvezetett ipari szennyvíz pedig 800 m

3

. Végeredményben napi 1200 m

3 az a mennyiség, amely a csatornázatlan területen szikkasztókon keresztül a talajba kerül. A csatornázatlan terület kiterjedését 600 ha-ra becsülve a szennyvízszikkasztásból eredő többlet vízterhelés 73 mm/évre adódik. További vízterhelést okoz a talajban az ivóvízhálózatból elszivárgó víz, ami napi 300 m

3-re becsülhető, s ez kb. 15 mm-rel növeli meg a talajba szivárgó vízmennyiséget. A teljes többletterhelés elérheti a 90 mm-t, ami az 550 mm-es sokévi átlagos csapadéknak 16%-a, tehát számottevő növekmény. Ez a szóban lévő területeken az ivóvízhálózat létrehozása előtti időszakhoz képest nedvesebb viszonyokat idéz elő a talajban, és így rontja a csapadékvíz beszivárgásának a lehetőségét, s növeli a talajvíz szintjét. A CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS HELYZETE, FEJLESZTÉSI JAVASLATOK A csapadékvíz-elvezető hálózat ismertetése és értékelése A város csapadékvíz-elvezető hálózata hosszú évek alatt fokozatosan jött létre. 1988-ban - az üveggyári csatornák nélkül — összesen 15 km hosszúságú zárt szelvényű csatorna, 35 km nyílt szelvényű csatorna és hozzávetőlegesen 150 km szikkasztó árok volt. A „Szőlők"-ben összefüggő csapadékvíz-elvezető rendszert nem hoztak létre, a meglévő árokhálózat szikkasztó jellegű. E városrészben az általában magasabb fekvés, a homokos talaj és a ritkább beépítés ezt a megoldást indokolja. A Szeged—Békéscsaba vasútvonaltól délre elterülő városrész csapadékvizei három főgyűjtő rendszerben vezethetők le a befogadókhoz (6. ábra). A nyugati városrész főgyűjtői a Temető-árok és a CS-1-0 jelű zárt szelvényű csatorna. Utóbbin keresztül a Bónumi tározóba (a Sintér gödörbe), majd innen a Szulalaposi csatornába jutnak a csapadékvizek. A Temető-árokban a csapadékvizek levonulását több helyen erősen gátolják a kis átmérőjű átereszek, pl. a 47. sz. számú közlekedési út alatti áteresz is, mely a bejárás alkalmával szinte teljesen fel volt iszapolódva, így kisebb vízmennyiséget sem képes átereszteni. A Temető-árok vasút menti szakaszát gyalogátkelés céljából több helyen áttöltötték! A Hold utcai szakaszon a házak bejáratához nagyon kis átmérőjű átereszek épültek. A csatorna medre általában nagyon elhanyagolt, egyes szakaszai erősen feliszapolódtak, náddal, cserjével szinte teljesen be vannak nőve. Mindezek miatt a Temető-árok vízelvezető funkciójának nem tud megfelelni. A CS-1-0 jelű főgyűjtő az 1980-as évek elején épült. A csatorna a Csapó Mihályné, a Kutasi és a Major utcai rövid szakaszok után a Móricz Zsigmond 416