Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Bezdán Sándor: Egyesület-típusok alakulása Orosházán (1867–1918)

5 Szentetornya Olvasókör 6 Földmunkás Egylet (Ifjúsági Egylet) 7 48-as Függetlenségi Kör 8 Hódmezővásárhely Barackosi Olvasókör 9 Pecercési Olvasóegylet 10 Kardoskúti Olvasókör 11 Fecskésparti Olvasókör 12 Sóstóparti Olvasókör 13 Sóstóparti Katolikus Kör 14 Tatársánci Olvasókör 1885 1891 1892 1884 1892 1896 1901 1903 1903 1907 IV. Egyesülettípusok száma és aránya Egyesülettípus Orosháza Orosháza és vonzáskörzete szám % 1. 2. Gazdasági Szakmai 3. Politikai 4. Munkás 5. Kulturális 6. 7. 8. Társasági Segélyező Közhasznú 9. 0. Sport Egyéb Összesen: 4 4,59 4 3,96 15 17,24 15 14,85 4 4,59 5 4,95 16 18,39 18 18,18 19 21,83 29 28,71 5 5,74 6 5,94 18 20,68 18 18,18 1 1,14 1 0,99 4 4,59 4 3,96 1 U4 1 0,99 87 101 A szakirodalom a dualizmus periódushatárának tekinti az 1890. évet, mely az orosházi egyletek fejlődésében is fordulópont. Addig 34 kör alakult, melyek többsége kisebb módosulásokkal kerete maradt a következő nemzedék önszerveződésének is. 1891-1918 között 53 egyesület keletkezett; új jelenségként számos munkáskör, külterületi olvasókör és néhány sportegylet. A századforduló évtizedeinek gyorsuló egyesületalkotási folyamatát megtörte az első világháború. A nagyarányú bevonultatások miatt a meglevő egyesületek zöme nem tudott működni, a háborús viszonyok újabb egyletek alakításának sem kedveztek. A hivatkozott források alapján összeállított egyesületi kateszter lehetővé, a társadalmi tagolódás és átszerveződés jobb megértése pedig szükségessé teszi az egyesületek csoportosított vizsgálatát. (Lásd a IV. sz. táblázatot!) A múlt századi egyleti statisztikák kategóriái ma már alig használhatók a tudományos rendszerezésre. Az 1852. évi egyleti pátens jobbára gazdasági társulásokat tagolt, az 1866. évi kancelláriai felmérés pedig a mulatsági, egészségügyi, 329