Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Bezdán Sándor: Egyesület-típusok alakulása Orosházán (1867–1918)

pedig a Függetlenségi és 48-as Olvasókör hat évtizedét írta meg.

3 Ez annál szerencsésebb körülmény, mert mindkét könyvecske kitekint a nagyközség egész társadalmára, annak különböző szerveződéseire. Az egyesületi kutatásnak ugyancsak fontos forrása a sajtó. A helyi lapokban mind a kormánypárti szellem, mind az ellenzék álláspontja tükröződik az ünnepi események és hétköznapok megítélésében. Az egyesületi könyvtárakról a MAGYAR MINERVA köteteiben tájékozódhatunk, ill. a szórványhírek mellett néhány nyomtatott katalógus lehetővé teszi az egyes könyvtári állományok elemzését. Legnagyobb hiány a kölcsönzés és helyben olvasás forgalmi adataiban mutatkozik. A polgári szabadságjogok érvényesülését - benne az egyesületek alakulásának és működésének általános feltételeit - a mindenkori jogrend szabályozta. A reformkorban a magyar megyék egy része autonómiájuk sérelmét látta az egyesületek kormány-nyilvántartásában, ezért mellőzte e felterjesztéseket. A polgári forradalomban megélénkült egyesületi élet a szabadságharc leverése után megtorpant, mivel az egyesületek többségét bezárták. A túlélő és újból alakuló egyesületek jogviszonyát a Habsburg Birodalomban 1852. november 26-án szabályozták. A dualizmus korában Magyarországon az egyesülési jogot nem foglalták törvénybe, így a végrehajtó hatalom szabadabban érvényesíthette minden szinten a hatósági felügyeletet. A Belügyminisztérium és a szakminisztériumok körrendeletben intézkedtek az alapszabályok központi láttamozásáról, az un. egyleti könyvek vezetéséről, a féléves statisztikai jelentésekről és a törvényhatósági ellenőrzésről.

4 Az egyesületek fogalma - törvényes meghatározás hiányában - nemcsak koronként változott, hanem az is, hogy mit értettek alatta. Legegyszerűbben szabad és egyenlő személyek határozott célú önkéntes társulásának tekinthetjük az egyesületeket. Ujabban egyre részletesebb és pontosabb fogalmi rendszer elem3. Kálmán Rezső: Az Orosházi Polgári Olvasókör története 1867-1917. Orosháza, 1917. Demartsik ny. 52. Zatykó András: Az Orosházi Függetlenségi és 48-as Politikai Párt Olvasókör 60 éves története (1868-1928) Orosháza, 1928. Demartsik ny. 28. 4. Reichs-Gesetzblatt 74. (1852); Belügyminiszteri körrendeletek 1873-1394., 1874-773, 1875-1508, 1898-1136. Földművelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. Minisztérium 1875-388. A fenti rendeletekre és további szakirodalmi tájékozódásra: Vita Emil: Egyesületijog. Útmutatás az egyesületi ügyekben való eljárásra, gyakorlati példákkal. Bp. 1906., PáskándyJános: Egyesületi (egyesülési) és gyülekezési jogszabályok kézikönyve. Bp. é.n. 387, VIII. Csizmadia Andor: Magyar állam- és jogtörténet. Bp. 1967. Tankönyvkiadó. Őriné Fodor Mária: Vizsgálódás az egyesületi igazgatás kialakulása és az 1868-as egyesületi jogról szóló törvénytervezet létrejöttében közreható tényezők körében = Czizmadia Andor szerk. Jogtörténeti Tanulmányok 5. Bp. 1983. Tankönyvkiadó 321