Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szenti Tibor: Az Orosházáról elinduló fehérgárdista mozgalom 1948–1955

Nagy Ferenc beszélte: „- A háborúból hazatérő katonák sok rossz hírt hoztak a Szovjetunióból, főleg a kolhozéletről. Ezöket látták itt is mögvalósulni. Vitéz Zsoldos Sámuel mintagazda volt Derekegyháza határában, övé volt a ma is möglévő nagy almáskert. Már 1948 őszin adóhátralék, illetve fizetésképtelenség miatt kiebrudalták a tanyájábul és itt alakult mög az állami gazdaság. Annyira üldözték, hogy öngyilkos lőtt, fölakasztotta magát. 1950-ben mán a kisbirtokosokat is elzavarták a tanyájukból. Ezök munkát se kaptak, mert »a kulák nem köllött« a téeszbe. Ezök nagyon rossz példák voltak: félelmet mög ellenállást váltottak ki. " A SZERVEZKEDÉS A fehérgárdista mozgalom szervezése és kiépítése gyorsan haladt. Ennek fontos oka volt: a gazdák elégedetlensége és jogos félelme. Amikor Rákosiék átvették a a hatalmat, velük szemben az addigi könyörgés megszűnt, helyette kényszert alkalmaztak. A parasztságot kollektivizálni kellett és kiirtani a magyarság szellemiségét népi kultúrájában mélyen őrző gazdaréteget. 1949-ben már világosan látni lehetett, hogy a győztes MKP a parasztságot meg akarja fosztani évszázados örökségétől, a földtől. A parasztember számára a föld az életet jelentette. Amikor 1949 őszén megindult a tszcs-k szervezése, ez a parasztság ellenségképévé vált, és ebben nem volt kivétel: a középparaszt épp úgy érzett, mint a kistermelő. Minden határrészben éltek olyan kis- és középparasztok, akikre a többiek felnéztek; akik szorgalmukkal és tehetségükkel kitűntek társaik közül és ezért a vagyonuk is gyarapodott. Okét követték. A Rákosi-rezsim jól látta, hogy ha ezeket a gazdákat veszik célba, egyszerre kettős politikai és gazdasági győzelmet érnek el. Egyfelől megszüntetik a társaikra gyakorolt befolyásukat. Szellemi vezető, azaz ideál nélkül maradva, könnyebben szövetkezetbe lehet őket terelni. Másfelől: a gazdákat koholt politikai, illetve gazdasági vádakkal, mint bűnösöket lehet elmarasztalni és a büntetés mindig részleges vagy teljes vagyonelkobzással járt. Ez azt jelentette, hogy az állam megváltás nélküljutott a tanyákhoz, a termőföldhöz, szerszámhoz, jószághoz. Ezekből lehetett a szövetkezeti és állami gazdasági vagyont létrehozni, az új kollektív termelési rendszert megalapozni. Megindult a padlások lesöprése és a kuláküldözés. Ebbe épült bele a fehérgárdista mozgalom. A gazdák igyekeztek ellenállást szervezni. Az ÁVH ezt - a titkolódzás ellenére - azonnal észrevette, beépült a mozgalomba és támogatni kezdte, hogy minél több gazdát keverjen bele, akikkel majd le lehet számolni. A Szabad Európa Rádió azonnal fölfigyelt a szervezkedésre. Naponta meggondolatlanul biztatott, forralta a mozgalmi légkört. Ez a külső beavatkozás 213