Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szenti Tibor: Az Orosházáról elinduló fehérgárdista mozgalom 1948–1955

kiváló-adatközlést jelentett az ÁVH-nak, szinte irányította őket. A Szabad Európa Rádió felelőtlen biztatása 1950 tavaszán odáig jutott, hogy Nyugat fegyveres beavatkozását ígérte, ha „az első lövés eldördül". Özvegy Csáki Kálmánné így beszélt fiának, ifjú Csáki Kálmánnak (Hódmezővásárhely, 1927-1992) a tevékenységéről: „- A fiamat már 1948 telin és 1949 tavaszán többször bevitték éjszakára a vásárhelyi rendőrségre. Összeverték, majd hajnalban hazaengedték. Mindez az érettségije előtt volt, de nem törődtek vele. Amikor gyüttek érte és kirángatták az ágybul, mindég azt mondták neki, hogy »kulákcsemete«. Szóval, mint kulákot kezdték mögfélemlíteni. A zaklatástul-ё vagy möggyőződésbül, csatlakozott valami szögedi jobboldali szervezethön, de hogy mi volt az, nem tudom. Ezt is csak jóval később tudtuk mög. Mindég hallgatott, hogy nekünk ne lögyön bajunk miatta. A fiam kitartóan udvarolt Orosházára Csizmadia Margitnak, aki a hírős képviselőnek volt az unokája. 1949. november 11-én mög is esküdtek. Ettül kezdve a fiam ott élt a Csizmadia családban. Orosházán ösmerködött össze két fehérgárdistával: Bánki Horváth Ferenc gazdásszal és Görbics Béla orvostanhallgatóval. Velük kezdte osztán tartani a kapcsolatot. " Orosháza és Vásárhely között a fehérgárdista mozgalom szálai családi vonatkozásban is kiépültek, de barátilag is fejlődtek. Erről így beszélt özvegy Csákiné: „— Olasz István pálinkafőző mestör unokája Kovács István volt, aki repülőtiszti oskolába járt. Székkutas határában, Pósahalmon laktak a Pusztán. Pista édösanyja Olasz Irén, aki neköm lánykori barátnőm volt, oszt a két közel egykorú gyerök, Pista mög az én Kálmánom is barátok lőttek. Kardoskúthon közel lakott Dajkó István a pusztai tanyán. Na mán most, Kovács István, mög az én uram is jó barátságban voltak Dajkóékkal. Nekik saját földjük is volt, mög nagybérlők voltak a Pusztán. Mérai Kálmán - aki most Svájcban él - akkor Kutason lakott. Ó volt az általunk ösmert egyik összekötő a fehérgárdisták közt. " Juhász Imre így beszélt a szervezkedésről: „- Az volt az elsődlegös cél, hogy mindönki szervezzön be további négy, mögbízható szömélyt. így a mozgalom gyorsan és láncreakciószerűen terjedt, elsősorban a tanyavilágban. Az óvatosság miatt a tagság nem ösmerte egymást, legföljebb a négy szömély és az összekötő. A mozgalom hamarosan kiterjedt az egykori vásárhelyi Pusztára és falvaira: Kardoskútra, Székkutasra, majd Külső-Erzsébetön, Szőrháton és Ráróson körösztül Vásárhelyre. Mindön beszervezött tagnak 24 forint egyszöri hozzájárulást köllött fizetnie a mozgalom életbentartásáért. Egy-ëgy csoportvezető később mán 20-30 férfit hozott össze, akik a pusztai Dajkó István tanyáján éjjelönte találkoztak. " 214