Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

ben volt. Hivatkozott arra is, hogy az 1450 tagú Kisbirtokos Szövetség, a kiscsákói és a bónumi gazdakörök révén a tanyai lakosság érdekképviselete biztosított. Rákóczitelep, Gyopárhalma és Kakasszék a főjegyző szerint 784 házhelyet (ebből kétszáz beépítve) és további háromszáz lakóházat képviselt, mintegy kétezer szegény lakossal. Míg Gyopárhalmára betonút és kisvasút vezet, sőt áramszolgáltatás is van, Rákóczitelep a legalapvetőbb ellátást is nélkülözi. A megfelelőbb állapotokhoz az alábbiakat tartotta mielőbb megvalósítandónak: a kisvasút kiépítése, végállomásánál állandó postahivatallal, legalább két tantermes állami iskola, óvoda, gyalogjáró, villany, orvos és szülésznő, jegyzői kirendeltség.

22 (Az állapotrajz egybevág a rákóczitelepi nyomorúságról adott egészségügyi és szociális megállapításokkal. ) Szentetornyáról a megoldatlanság tényeit vonultatta fel a főszolgabíró: Községházája a tanyavilágban található, a korábbi pusztaszentetornyai községháza. Az 530 házból álló faluban csak jegyzői kirendeltség működik. A járás közigazgatási vezetője az 1903-ig fennálló viszonyok visszahozatalát (Szentetomya falu legyen önálló község, Pusztaszentetornya önálló pusztaközség, azaz ún. eszmei község) javasolta, esetleg a községháza és a kirendeltség felcserélését.

23 A közigazgatási szervezet módosításán kívül semmiféle más elgondolása nem volt a főszolgabírónak e község körül, jól indokolta viszont Gádoros „kikerekítésének" követelményét, amely Szentetomya határából is mintegy 1500 kat. hold átcsatolását igényelte. Miután a tervezet meghiúsult, 1930-ban a kétségbeesett gádorosiak a Csongrád megyéhez csatlakozással próbálkoztak. 1934-ben a két megye az „ősi határok védelme" jegyében egyetértéssel levette a napirendről az ügyet. A Békés vármegyei „tanyabizottság" 1928. április 25-i ülése a minket közelebbről érintő ügyekben is véleményt formált: Bár többen is Szentetomya falu Orosházához csatolását és Pusztaszentetornya ismételt önállósítását javasolták, győzött az alispáni álláspont, amely szerint feltétlenül orvoslást kíván a szentetornyai állapot, de egyelőre függőben kell tartani. Nagyszénás-Ujpuszta Kiscsákóhoz csatolását elvetették, egy nagyszénási elöljárói kirendeltség szervezését viszont helyeselték. A kiváló államigazgatási szakember, a tanyavilág felemeléséért sokat küzdő Benisch Artúr 1929-ben megjelent dolgozatában keserűen, de valósághűen állapította meg: Az önkormányzatoktól gyökeres intézkedés az 1927. évi körrendelet nyomán nem várható, a nagy határú városok ragaszkodnak területükhöz, s fenn akarják tartani a tanyavilág atomizáltságát. Kardoskút környékét említette negatív példaként, s Kondorost emelte ki megoldási modellként. „Az önállósulás a fejlődés fő motorja" - írta, a tanyai lakosság érdekeit az önálló községgé alakulás 22. BML Békés vm. alisp. ált. ir. 9364/1927. alapsz. 23. BML Uo. 188