Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

szolgálja legjobban. A tanyaközpont, a kirendeltség nem ad lehetőséget az önkormányzati megoldásra. Benisch kifejtette: 3-5 kilométeres körzetű tanyacsoportokkal számolva (a lakottságtól függően) a tanyavilágban országosan 155 nagyközség és 118 kisközség alakulhatna meg, ha a partikuláris érdekeket sikerül lefegyverezni.

24 Benisch Artúrnak alapjában véve igazat kell adnunk. Sajnos, az 1929-ben kirobbant gazdasági válság, a reformokra hajló Bethlen-kormány bukása miatt a tanyakérdés ismét visszaszorult az államigazgatási, s mindinkább a településföldrajzi, majd a társadalomismereti kutatások szférájába. Gesztelyi Nagy László, Kaán Károly, Benisch Artúr mellé felzárkózott a tanyai közigazgatás újabb jeles kutatója, az 1929-től fontos munkákat publikáló Kiss István, a Magyary Zoltán vezette közigazgatási reformkutatások egyik résztvevője. A csongrádi származású Kiss István 1932-ben jelentette meg „A magyar tanyai közigazgatás. A tanyapolitika vázlata" című monográfiáját Magyary Zoltán előszavával. A sokoldalú munka mind a jogforrások, mind pedig a mindennapi élet oldaláról kitűnő szintézist nyújt, újszerűen világítja meg a történeti előzményeket és gazdag, friss statisztikai anyagot, témabibliográfiát közöl. A munka kézikönyv lett, méltán sorakozott Kaán Károly alapvető kötetei (A magyar Alföld. Gazdaságpolitikai tanulmány. 1927., Az Alföld problémája. 1929.) mellé. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság időszaka megakadályozta, hogy a kormányzati szemhatárba került tanyakérdésben érdemleges haladás történjék, a szakmai és szemléleti előkészítés megkezdődött, s 1935-től kezdve folytatódhatott, mint látni fogjuk. A gazdasági válság során életbe léptetett kényszertakarékoskodások a Földművelésügyi Minisztérium által létrehozott Hódmezővásárhelyi Tanyai Kirendeltség megszüntetését is magukkal hozták. Az 5430/1928. M. E. sz. kormányrendelettel 1928 végén felállított, Csanád és Csongrád megyék, továbbá Szeged és Vásárhely területére illetékes szakszerv egyfelől a tanyai gazdálkodást, másrészt a tanyai igazgatást segítette volna. Működési szabályzata előírta minden tanya helyszíni szemléjét. 1931 végével szüntette meg a 93.706/1931. F.M. sz. rendelet.

25 Az 1920-1930-as évtizedek hosszadalmas, de eredményt nem termő vitái zajlottak Szentetornya további sorsa, leginkább felosztásának mikéntje körül. Az érdekek és az ötletek valóságos kavalkádjáról beszélhetünk. A nagy területű községet már az egyesüléskor két „kerületre" osztották. Az I. kerületet a volt 24. Benisch Artúr: A tanyaközségek kérdése. - Magyar Szemle 1929. (VI. köt. 136-144.) 25. Gesztelyi Nagy László: Küzdelem az Alföld jövőjéért. Beszámoló a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara másfél évtizedes munkájáról (1922-1937). Kecskemét, 1937. 122-126. 189