Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Herczeg Mihály: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken

II. к. felv. III. к. felv. egy épület 18 27 két épület 25 42 három épület 9 23 négy épület 1 3 több épület 1 1 összesen 54 96 Különösen figyelemre méltó a Barackos-dűlő tanyáinak változása. Az egy épületből álló tanyák száma 3-ról 7-re nőtt, a három épületből álló tanya nulláról 8-ra gyarapodott. SÓSTÓ KÖRNYÉKE A Vásárhelyi-pusztát a törvény 1950. január elsejével elszakította Hódmezővásárhelytől, megalakítván belőle Székkutas és Kardoskút községeket. A két község határa a Sóstó északról délre haladó vonala. így adódott az a furcsa helyzet, hogy a Görbe-sziken lakó Csizmadia Imre Kardoskúthoz tartozott. Ott fizette az adót, íratta a járlatait, oda hordta a beadásra gabonáját, sertését és ami a legfájdalmasabb volt, naponta a tejet. Úttalan utakon caflathatott kilométereket, míg a bónumi tejbegyűjtő néhány kilométerre lett volna csupán.

14 Csak 1955. január 1-ével csatolták át Kardoskúttól ezt a területet Orosházához. A Sóstótól a Makai (Sámsoni) útig terjedő néhány dűlőről van szó. Ezért helyénvaló, hogy bemutassuk az egykori Vásárhelyi-pusztának ezt a kis szögletét is. A területből sok a rossz minőségű szikes legelő, különösen az északi részen. Ez meglátszik a tanyásodásán is. II. k. felv. III. k. felv. Szőkehalom-dűlő Sóstópart-dűlő Kanászhalom-dűlő Sóstóparti halom-dűlő Fecskés-dűlő 4 3 7 6 16 10 3 10 9 23 összesen 36 55 14. Csizmadia Imre: Delelőtől alkonyatig. Budapest, 1987. 515. 169