Sz. Kürti Katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 18. Békéscsaba, 1994)

Munkácsyné számtalan fényképét. Nagyszámú tárgyi emléket és iratot küldött Békéscsabának Munkácsyné Cécile Papier végakaratából. A teljes anyag végül 1933-ra került Békéscsabára. 1932-ben átrendezték a múzeumot, 1935 körül újabb átalakítás történt: egy Munkácsy-emlékszobát létesítettek. 1947. május 4-én nyitották meg újra a Munkácsy Termet. 1958-ban örvendetes esemény történt: minisztériumi vásárlás során négy Munkácsy-festmény került Békéscsabára. Több időszaki kiállítás után 1964-ben került sor a harmadik Munkácsy szoba megnyitására. A Munkácsy-kutatás folyamatos volt Magyarországon, de Fülep Lajos 1915-ben és 1923-ban megjelent elmarasztaló tanulmánya, minősítése után átmenetileg csökkent. Lázár Béla, Munkácsy második titkára kezdte vitatni Fülep szemléletét és védte meg a Mestert. A tárgyilagos megítélés jellemzi Lyka Károly, Genthon István, Farkas Zoltán írásait. Az ötvenes években Farkas Zoltán, Oltványi Imre, Végvári Lajos támaszkodott a forrásokra. 1952ben nagyszabású, tudományos katalógus kísérte a nagy Munkácsy-kiállítást (Műcsarnok), majd megjelent Munkácsy levelezése Farkas Zoltán -Végvári Lajos gondozásában. Végvári Lajos több kisebb könyv és tanulmány után 1958-ban adta ki nagymonográfiáját, amely ma is meghatározó jelentőségű, mind Munkácsy életére, mind életművére vonatkozóan. Végvári nem támaszkodott a békéscsabai Munkácsy Múzeum anyagára, hiszen bőven volt forrásanyag a Magyar Nemzeti Galéria adattárában, fotótárában. Először Bartha Attila írt a modellfotókról, majd Sz. Kürti Katalin 1989-ben megjelent könyve közölt kb. 30 fotót és iratot a békéscsabai anyagból. Ez a kiadvány igyekszik pótolni a mulasztást és közkinccsé kívánja tenni a hagyatékot. Az ereklyék és dokumentumok elsősorban párizsi éveire (1871-1896, ill. 1900) vonatkozóan szolgáltatnak fontos adatokat. Csak egy szegénységi és erkölcsi bizonyítvány, útlevele és pár modellfotó reprezentálja Lieb-Munkácsy Mihály 1860 körüli életét és korai munkásságát. [Ld. Dokumentumjegyzék I. 1-3. tételét!]. Korai évei Békéscsabához, Gyulához, Gerendáshoz kötődnek. Erről a korszakról többször mesélt és le is írta gyermekkori élményeit Chaplinné kérésére. Ezt többször idézte Malonyay Dezső és feldolgozta Szana Tamás, Móricz Zsigmond, Harsányi Zsolt, majd Végvári Lajos és Czeglédi Imre. Szamossy Elek révén jutott el Aradra, Buziasra, Ormos Zsigmond gyűjteményéhez, majd Pestre. Ott Ligeti Antal és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat segítségével rendszeresen tanulmányozhatta a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárát, majd fél évig tanulhatott a bécsi Képzőművészeti Akadémián, Kari Rahlnál. Korai műveinek témáit a magyar népéletből merítette (Levélolvasás, Regélő honvéd, Húsvéti locsolás). 1865-ben Gerendáson festette.