Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)
REÖK ISTVÁN Ki volt Reök István, ez a szigorú nagybácsi, akiről oly sok panasz szól az Emlékeimben'? Származását már ismerjük. Munkácsy édesanyjának öccse, a legfiatalabb a Reök családban. Jogot végzett. Munkácsy szerint a forradalom előtt keresett ügyvéd volt Pesten, és „fényes körülmények" között élt. „A háború után megfosztották ügyvédi oklevelétől és Csabán telepedett le minden foglalkozás és pénz nélkül... Nagybátyám szerény agglegény-életet élt... " Ebből a képből származott a „kedélytelen, nyers agglegény" elmélete, melyet oly sokszor idéznek Reök Istvánnal kapcsolatban. Még legtöbbet Malonyai említ róla: művelt, eszes ember, amíg Pesten lakott, a „művészi és írói köröknek ismert alakja", a „radical kör" jegyzője. Tekintve, hogy Munkácsy csabai élete teljesen összefonódik Reök Istvánéval, akinek személye Munkácsy önéletrajzának másik főszereplője, s tanulmányunkban is mindvégig fontos szerepet tölt be, kíséreljük meg felrajzolni életútját Csabára kerüléséig. Ez a megjelent könyvészeti források, Reök néhány cikke és levele, valamint egy róla írt bizalmas jelentés alapján - melyet a csabai főszolgabíró írt 185 3. január 3-án a megyefőnöknek - eléggé pontosan megrajzolható. A mándoki tiszttartó fiát az 1830-as években az eperjesi kollégiumban találjuk. A kollégium jó iskolának bizonyult. Ezekben az években élte fénykorát a kollégium diáktársasága, amely radikalizmusával, a hazafias eszmék követésével a leghíresebbek közé tartozott a kor diáktársaságai között. Kölcsey és Széchenyi eszméi, „honszeretet, művelődés és a társadalmi haladás gondolata" fogta össze az ifjúság legjavát tömörítő társaságot. Közülük kerültek ki az 1840-es évek kiválóságai: Henszlman Imre, Pulszky Ferenc, a két Vachot, Sárosy Gyula, Hunfalvi János, Irányi Dániel, Kerényi Frigyes stb. „Egész társaságra való irodalmár verődött itt össze" - írja a társaság fénykoráról Csaba későbbi krónikása, az akkor 16