Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

eperjesi diák Haán Lajos. „Rök Pista volt közöttünk a legkitűnőbb színészi tehetség, s dörgedelmes hangjával mind a komikum-, mind a tragikumban nagy hatással működött; - ügyvéd, utóbb gazda lett belőle, pedig legfőbb hivatása volt Thalia papjává lenni" - emlékezik rá Vahot Imre. Valószínűleg ez a baráti kör és a szellemi élet igénye vitte Pestre. 1839-ben már Kazinczy Gábor néhány tucat ifjút tömörítő baráti társaságában találjuk, melyről azt tartja az irodalomtörténet, hogy Kölcsey és a korai kispolgári radikálisok mozgalmát kötötte össze Petőfi korával és körével. 1845-ben nősül. Felesége a budai illetőségű Grobetti Lujza, valószínűleg annak a budai polgárcsaládnak a tagja, akik közül hármat is találunk az 1848-as első magyar minisztérium pénzügyminisztériumi tisztviselői között. Házasságukból két leánygyermekük született. Jól képzett ügyvéd lehetett, s „mint tabuláris ügyvéd némely uradalmaknak képviselője" volt. „Míveltsége... és képzettsége minden tekintetben kitűnő, beszéli és írja a Magyarországon szokásban lévő négy nyelveket (magyar, német, latin, szláv- C. I.) s franciául is ért. Ezenkívül pedig muzikális és ezen szenvedélyének sok időt szentel" - írja róla a csabai főszolgabíró. Bár Munkácsy és Malonyai jónevú, befutott pesti ügyvédnek említik Reököt, Reök Istvánnak egy 1847-ben gr. Teleki Lászlóhoz írt levele ellentmond ennek a képnek: „.. .a rosszból nekem is kijutott részem. Állásom éltem derekán, családosán, becsületes ügyekezet ellenére sincs távolról is biztosítva, mi annyival inkább aggasztó, mivel félelmes okaim van hinni, hogy családom egészségi állapota folyvást költséges eszközök alkalmazását teendi szükségessé. Kinézéseim csekélyek, mihez az is hozzájárul, hogy politikai állásunk közlegény létemre sem engedi, hogy azon most már magasabb állású egyéniségekhez közeledjem, kik korábbi viszonyoknál fogva különben talán fígyelmökre méltattak volna." Nemcsak gyermeke betegeskedése aggasztja tehát, hanem állását is bizonytalannak tartja. Ezért kér támogatást Telekitől: adandó alkalommal juttassa valamilyen álláshoz, s „én minden becsületes munkára, csak tehetségeim bírják, igen kész vagyok. " Képességeit, tehetségét bizonyítják, hogy az Ellenzéki Körnek alakulásától, 1847. január 24-től kezdve jegyzője volt. A kör elnöke a fent már említett gróf Teleki László, ez a haladó főrendi politikus, a forradalom és szabadságharc mindvégig hű embere, az 1861-i Határozati Párt tragikusan elhunyt vezére. Alelnöke a tudós Fényes Elek és a kor irodalmi vezére, Vörösmarty Mihály. A szűkebb választmányi gyűlésen rajtuk kívül ott találjuk a kor más neves egyéniségeit: Kossuthot, Bajza Józsefet, Irányi Dánielt. A 608 tagot számláló köri nyilvántartásban 131.-nek olvashatjuk Erkel Ferenc nevét, 417.-nek Petőfi Sándorét - hogy csak a legismertebbeket említsük. Semmi kétség, hogy az a 15 hónap, melyet az Ellenzéki Kör jegyzőjeként eltöl17 KDWvsîJs cr^J