Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

ELŐSZÖR GERENDÁSON [1862 ŐSZ-1863. MÁJUSI Gerendás! Jó néhányszor említettük már ezt az istenhátamögötti pusztát, ahová jó félnapig gyalogol végeláthatatlan búzatáblák mellett a mesterétől megszökött Miska, s ahonnan Reök is csak egyszer egy héten, vasárnaponként jár be Békéscsabára. Ezután még gyakrabban találkozunk Gerendással, mert Munkácsy két alkalommal is hosszabb időt tölt Reök bácsi tanyáján, s több fiatalkori festménye készül itt. Illő hát, hogy közelebbről is megismerjük! Az orosházi útban, Csabától két mérföldnyire - tizenöt kilométer - van a puszta központja. Amikor 1845-ben - az országgyűlés által megszavazott önkéntes örökváltság lehetőségeit kihasználva - Csaba megváltotta magát a földesúri szolgáltatások alól, ez a terület, több más pusztával együtt, földesúri birtok maradt. Köztük a leghatalmasabb gróf Apponyi Györgyé. (A nagyhatalmú úr néhány évvel előbb még Kossuth legádázabb ellenfele, a Konzervatív Párt vezére, Bécs kiszolgálója volt.) Túl rajta a Csabától legtávolabb eső részen a Trautmannsdorff-birtok, a csorvási puszta, Orosháza és Apáca szögletében. A Trautmannsdorff-birtokon bérletgazdálkodás folyt. 12 rátára osztották a 3500 kisholdas birtokot: 4-4 darab 374, 230 és 255 holdas rátára. A birtokot az orosházi út elágazása osztja három részre, s mindegyiket négy-négy egyenlő részre osztva kapjuk meg a 12 rátát, köztük a tizenkettedik Reök István csabai lakos bérletében „gr. Apponyi [birtoka] és Kis-Apáca mellett". 255 kishold. Ennyi bérletéről tudunk már 1852-ben is, nyugodtan állíthatjuk tehát, hogy egész gerendási idejében ezen a parcellán gazdálkodott. (Talán Steinertől vett át egy rátát, aki az 1850-es évek elején ugyancsak a déli részen bérelt 780 holdat, csárdája is ott volt Apáca mellett.) Az egész Trautmannsdorff-birtok szántó volt, „kizárólag termelési használatra", de a föld termőerejének megóvása érdekében egyharmadát kapásnövénynyel volt köteles művelni a bérlő. Abban az időben a fő kapásnövény a dohány volt itt. Tudunk Reök dohány kertészeiről, sőt néhánynak nevét is ismerjük. (Nem egy közülük Munkácsy modellje lesz hamarosan.) A birtok bérleti díja holdanként 6 forint 30 krajcár, így Reök bérletének évi díja 1606 forint 50 krajcár volt, melyet két egyenlő részletben volt köteles fizetni a grófnő orosházi prefektusi hivatalában. A bérleti díj biztosítékául lekötötte minden ingó és ingatlan vagyonát, különösen pedig a bérbevett területen levő épületeit. Mert a tanya az övé volt. A szerződés nem tiltotta ugyanis az épületek emelését, de azokért a bérlő kárpótlást nem várhatott. 127