Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

Reök István birtokai Békéscsaba határában Térképvázlat /. Beliczey-csárda. 2. Inkey-csárda. 3. К

isgerendási csárda. 4. Gerendást major. 5. Reök bérlete 1852-1867 között. 6. Steiner-csárda. 7. Szentmiklósi csárda. 8. Reök birtoka 1867 után Kismegyeren. III. Kismegy er. VI. Szentmiklós. XII. Nagygerendás. XIII. Gerendást legelő. XIV. Gerendást telek. (III-XIV. Határrésznevek.) A tanyák nagyon megszaporodtak ebben az időben Csaba határában. Az 1830as években még hatalmas legelő volt ez a terület Orosházáig és Szarvasig. Most, különösen a város alatti apró parcellákon, gombamódra szaporodnak az apró, szalmatetős épületek. A legelő eltűnik, s különösen a krími háború idején egyremásra törik fel a hamarosan gazdagon termő földet. Más a helyzet az Apponyi-birtokon. Itt gazdatisztek irányítják a gazdálkodást, s épp ebben az időben modernizálják a birtokot. 1858-1862 között kiépül a nagy majorság: gazdatiszti házak, cselédlakások, gazdasági épületek sorakoznak a birtok központjában. Egész kis település alakul ki a major körül, s a néhány tucat cseléd helyett kis falut talál már itt a hazatérő Munkácsy. így érkezett 1862 őszén Gerendásra, Reök bácsi tanyájára. „Hozzámentem és bejelentettem neki, hogy legyen egész nyugodt, új foglalkozásomból meg tudok élni. Mióta Szamossynál voltam, egy krajcárral sem támogatott a családom, sőt húsz forint készpénzt hoztam haza! De ez a pénz nem volt elég, hogy útra keljek, pedig engem már Pestre hajtottak vágyaim. 128