A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához belül a Körösben fogtak, és ezzel 16 aranyforint kárt okoztak. 286 1479-ben Nadányban név nélkül említenek halastavat, 287 és a Byngewsd halastó volt a határ Méhes és Tárcsa között. 288 1480-ban Csekehidán (Zsáka mellett) Feyerthow, Zethleryncztawa aliter Kengyel. 289 1482-ben a tárcsái halastavak neve: Rekezd, Kezepzygeth, Sebeseer, Nemesdomb. 290 1489-ben a Szarvas melletti Halásztelek határába esett a Zyman nevű halastó. 291 Ugyancsak 1489-ben Károly határában említik a Morothwas piscina-t 292 és Árpád (Arpàçel) határában egy olyan halastavat, melyet tölgyfák vesznek körül. A XVI. századi adatok elsősorban a Gyula-környéki intenzív halászatra vonatkoznak. Az látszik, hogy gyakorlatilag minden vízmederben bőséges halzsákmány kínálkozott. 1509-ben a Felsődoboznál lévő Odormanfok-ban épített tavacskák (lacunis) voltak elhelyezve, melyeket veyz-nek neveztek, más helyütt, a Fekete-Körösön pedig malomgát építése következtében a halak nem tudtak átúszni az Ikererwen nevű folyóba, melynek halászati joga a gyulai uradalomé volt, és így annak gazdája, Frangepán Beatrix jelentős kárt szenvedett. 293 1518-ban Bánrewe-i Pál özvegye eladta a Maráz praediumban, a Körös folyón lévő halászati jogát. 294 Ugyanebben az évben hasonlóképpen rendelkezett Ege-i Antal egei birtokán. 295 1519-ben a gyulai uradalom bevétele a Békéskörnyéki halászatból 35 forint 62 dénár volt. 296 Az 1520-ban kelt gyulai rendtartás szerint a halászok kötelesek a halakat a várba szállítani, a zsákmány fele a várnagyé, a másik felét a tiszttartó a földesúrnak tartja vissza, úgy hogy a kiválasztott példányokat azaz a csukákat és a pontyokat az árokba (ad fossatam, valószínűleg a várárok értendő ez alatt) helyezi. 297 1525-ben viszont már reservacula piscium a neve azoknak a helyeknek, ahol a sok különféle halat tartják, és nem tudjuk, hogy ugyanerről a helyről tesze említést Kuchenfein Vilmos 1529-ben (Fischhaltern). 298 1525-ben a gyulai uradalomnak két nagy halászóhelye volt: a Byngeosd és a Fabyanfoka, az egyik Békés keleti, a másik a déli határán. A kettő együttes évi jövedelme 200 forintot tett ki, 299 ugyanakkor az őrgróf és az Ábránfyak közösen halászhatták le a Fábiánfoka egyik mellékágának, a Sebestyénfyafokának áradás utáni kiöntéseit. 300 A tiltott helyeken halászóktól bírságot szedtek, ennek együttes összege 1527-ben 68 forint 87 dénár volt. A lehalászás idején a segédmunkásokat az uradalom fizette, és ugyancsak az uradalom költségén történt a 286 Dl 45716. 287 Dl 26639. 288 Dl 74621. Méhes Körösladány határába esik: MRT IV/1. 108. 289 Jakó 1940. 227. 290 Dl 86703. 291 Dl 19587. 292 Dl 45080. Károly Körösladány határába esik: MRT IV/1. 116. 293 Veress 1938. 53-54. Az ügyben kiadott nádori parancslevél „fluvium seu stagnum Odormanfok cum lacunis vulgo wezel" formában fogalmazza át az eredeti feljegyzést: Veress 1938. 55. 294 Dl 36349, p. 185/b. No. 1. Maráz a Hármas-Körös bal partján, Mezőtúrtól délre feküdt. 295 Dl 36589., Haan 1870. 132. 296 Veress 1938. 74. 297 Veress 1938. 78. 298 Veress 1938. 90, 155. 299 Veress 1938. 88. 300 Dl 31048. 327
