A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Jankovich В. Dénes zsákmány sózása. Az uradalmi halászok Váriban, Dobozon és Szannán laktak. A váriak minden böjti napon és húsvétkor két dézsa halat tartoztak a várba vinni.

301 1559-ben a gyulai uradalom öcsödi ispánjai, miután meghalászták a Köröst, 80 nagyhalat vittek be Gyulára, a kisebbeket pedig eladták.

302 1560-ban tűnik fel az Awas nevű halastó, de sajnos nem tudjuk, merre feküdt.

303 1561-ben Békésen az uradalomnak már három halászóhelye volt: a korábbról ismert Bengesd és Fabyan Sebestyen (értsd: Fábiánfoka és Sebestyénfoka) mellett maga a Kettős-Körös folyó a békési malomtól egészen Kereki határáig a gyulai vár kizárólagos területe lett.

304 A török uralom alatt nyilván nem csökkent a halászat szerepe. Erről azonban kevés adatunk van, mint például az, hogy Gyulán 1567-1579-ben tizedet szedtek a Körösön folyt halászatból.

305 Evlia Cselebi Várad ostromának (1660) leírásakor arról számol be, hogy amikor a várárokból a vizet lecsapolták, „az árokban a halak az ember ágyékáig a sárban maradtak." Ugyanő tudósít arról is, hogy Gyula és Jenő városában a lakosok házaik ablakából horgásznak.

306 Szarvason 1677-ben a törökök bérbe adták a Körösmenti halastavakat.

307 Hidak: A híd fontos szerepet játszott a folyókon való átkelésben, noha gyakrabban találkozunk révátkelőhellyel, mint tényleges híddal. Ennek ellenére számos adatunk van főleg kisebb hidakra, melyek keskenyebb patakokon, vagy a folyók összeszűkülő helyein vezettek át. Rendszerint földből készült töltést emeltek a folyó két partján, majd a magasban faépítménnyel ívelték át a vizet, hogy az árvíz idején is használható legyen. Kőhídra nincsen adatunk még a török korból se. Érdekes, hogy a nagyobb városokban, vagy a kulcsfontosságú átkelőhelyeken, mint például Békés, Gyula vagy Várad egyáltalán nem, vagy csak kisebb jelentőségű hidakról tudunk. A Hármas-Körösön csak Szarvason volt híd, az is a török korban épült. Egyedül a Tamáshida melletti híd látszik olyannak, amely az Árpád-kortól kezdve folyamatosan fennállt, és valóban fontos átkelőhely is volt. Gyakori jelenség az úgynevezett jelképes híd, melyet csak a vámszedési jog igazolására emeltek jelentéktelen patakok fölé. Ezekből szép összeállítást olvashatunk az 1520-ban kelt, Bihar megyei vámos helyeket tartalmazó összeírásban. Az alábbiakban helységenként, alfabetikus sorrendben sorolom fel a hidakra vonatkozó adatokat. Nem vettem fel a -híd, -hida utótagú helységneveket (pl. 1429: Kereshida, 1477: Földhíd),

308 ha nincs biztos említése a hídnak. Alsósolymosón (§oimu§), a Fekete-Körösbe északról ömlő Remete patakon (Valea Rosie) 1520-ban volt híd.

309 301 Veress 1938. 98, 103, 106, 115, 122, 176, 294. 302 Karácsonyi 1896. II. 253. 303 Veress 1938. 320. 304 Veress 1938. 347. 305 Káldy-Nagy 1982. 55. 306 Karácson 1904. I. 27, 32, II. 228. 307 Haan-Zsilinszky 1877. 245. 308 Márki 1892.1.434. 309 Dl 23346., hányi 1905. 116. 328