A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szendrei Eszter: Két hajdani hajdúváros törökkori mondái

Szendrei Eszter szolgál példaként, hanem megjelenik a terveket szövő, a vesztésre álló helyzetet okos merészséggel megfordító hős alakja. A Győri Jakabról élő legismertebb történeteket lejegyezte Szendrey szalontai gyűjtőútjai során,

16 de említi Implom József is.

11 Győri, aki török rabságban megtanulta a törökök nyelvét, az éj sötétjét kihasználva háromszáz lovasával a török táborhoz ment. Embereit kívül hagyta, ő maga - mint török - bejutott a táborba. Kihallgatva a tanácskozást, megértette, hogy a törökök igen félik Rákóczi fejedelem érkezését, ezért még annak közeledte előtt meg akarják indítani a támadást. Visszatérve a táborból, kiadta, hogy a rétet hányják tele kapával, kaszával, a nők és a gyerekek pedig másszanak a fák tetejére, tepsiket, kolompokat, fedőket vive magukkal. Az ő dobszavának jelére kezdjék a kezükben lévő eszközökkel a lármázást. О pedig háromszáz katonájával megbújt a zsombékos réten. A törökök közeledtekor megadta a jelet a fákon ülőknek, akiknek lármájára a vízimadarak is felriadtak, s rikoltozásukkal az amúgyis rémisztő zajhoz társultak. A megzavarodott törökök azt gondolván, hogy Rákóczi hadai közelednek, fejvesztve menekültek abba az irányba, amerről nem hallatszott a lárma. Menekülés azonban csak a rét azon részén át kínálkozott, amelyet a magyarok telehánytak éles szerszámokkal. A monda szerint valamennyi török odaveszett. Azóta nevezik ezt a rétet Gyilkosrétnek.

18 Néhány adatközlőm Sarkad elnevezését a törököknek tulajdonítja. „Amikor a törökök megtámadták ezt a vidéket, itt sok eső esett, nagy mocsarak voltak, hatalmas volt a sár. A törökök erre azt mondták, hogy itt káddal van a sár. Úgy mondták a káddal való sárnak, hogy sárkád. Ettől kezdve nevezik a várost Sarkadnak."

19 A természeti környezet ez esetben kedvező volta általában szerepel a törökökkel kapcsolatos történetekben. Az emberek a nagy víznek, az áthatolhatatlan, az idegen számára halált rejtő mocsaras, ingoványos határnak tulajdonítják, hogy a törökök hoszszú ideig eredménytelenül próbálkoztak Sarkad bevételével. Néhány sarkadi határrész elnevezése tanúskodik a török időkről, a katonáskodás fontosságáról, utal a vár jelentőségére. Ilyen például a törökök által épített út, a Török-csapás, vagy a Vár-földje, a Kapitány-rétje. Sajnos, a Kincses nevű határrész eredetmondájára ez ideig nem sikerült rálelni, pedig nem kizárt, hogy némi analógiát mutatna a szalontai kőkecske mondájával. A szalontai hagyományokban is találkozunk a határrészek, természeti képződmények török korra visszavezethető eredetmondájával. Ilyen a Panaszi-tó neve, amely a benne pusztult hajdúk emlékét őrzi. A szalontai hajdúk és a gyulai törökök összecsapására emlékeztet a Testhalom - a hagyomány szerint az elpusztult törökök halomnyi holttestére utal.

20 Ugyancsak több történet fűződik a szalontai Csonkatorony és a sarkadi vár építéséhez, de még több azokhoz az állítólagos alagutakhoz, amelyek egyesek szerint a két szomszédos hajdúfészket, mások szerint a sarkadi és a gyulai várat, olykor pedig a sar16 Lásd a 6. sz. jegyzetet. 17 Implom, i. m. 78-80. 1. 18 Lásd a 6. sz. jegyzetet. 19 Lásd a 9. sz. jegyzetet. 20 Valamennyi történetet közli Szendrey Zsigmond a Nagyszalontai gyűjtésben, lásd a 6. sz. jegyzetet. 302