A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szendrei Eszter: Két hajdani hajdúváros törökkori mondái

Két hajdani hajdúváros törökkori mondái / kádi határban lévő peckesi várat és a földvárat kötötték össze. Sarkadon és Szalontán egyaránt él napjainkban is a köztudatban az alagútlegenda. Danielisz Endre a szalontai alagútról a következőt állapítja meg: „Honnan eredhetnek az üregek, talajsüppedések, amelyekre az alagút-pártiak ma is hivatkoznak? Lehetnek egykori vermek, ókutak, épületek pincéi, kripták."

21 Nem kizárt, hogy a sarkadi „alagút-rejtély"-re is hasonló lehet a magyarázat. Befejezésül az országosan elterjedt kőkecske-motívumra szeretnék utalni, mely Szalonta hagyományaiban is él. A monda szerint a magyar vitézek a törököktől zsákmányolt rengeteg kincset egy kőből készült kecskébe helyezték, majd a kecskét a vár alá rejtették, őrzését egy ősz öregemberre bízva. A kincset az aggastyán azóta is őrzi, megszerezni lehetetlen. Másik változat szerint a kőkecske a szalontai Csonkatorony oldalánál állott. A törökök kitakarodása után tíz évvel megjelent egy török, aki rávette az őrtálló hajdút, hogy éjjel lopja el a kecskét. Az hallgatott is szavára; a kecskét ellopva, széttörve megosztoztak a kincsen. Innen ered az X, Y, Z (itt minden esetben más, de vagyonos családot említenek) gazdagsága.

22 Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a török korhoz kötődő, szájhagyomány útján terjedő mondák egy része még napjainkban is él, e mondák jórészt beilleszthetőek az országosan ismert mondakörökbe, és nemegyszer találkozunk vándormotívumokkal szűkebb vidékünk folklórjában. Sarkad és Szalonta mondahagyományainak összehasonlításánál láttuk, hogy a szalontaiakról több történet maradt fenn, illetve a Sarkadon gyűjtöttek kevés kivételtől eltekintve Szalontán is ismertek. E megállapítás korántsem jelenti azt, hogy Sarkad folklórkincse szegényebb lett volna a hozzá hasonló helyzetű és sorsú Szalontáénál. Az ok minden valószínűség szerint a bevezetőben már említett kutatási késedelmességből, hiányosságból fakad. Sagen aus der Türkenzeit zweier ehemaliger Haiduckenstädte - Eszter Szendrei Resümee Zielsetzung der vorliegenden Schrift ist die Darstellung der sagenhaften Überlieferungen, die sich in der Erinnerung von zwei ehemaligen Haiduckenstädten des Komitats Bihar - Sarkad und Szarvas - erhalten haben. Obwohl sich die Geschichte der beiden untersuchten Ortschaften unter der Türkenherrschaft ähnlich gestaltete und obwohl beide mit Haiduckenprivilegien ausgestattete Städte waren, sind in den Überlieferungen von Szalonta noch bis heutzutage Andenken an die Haiduckenvergangenheit aufzufinden, während in den Sarkader Geschichten 21 Danielisz Endre: A Csonkatorony alagútjai. In: Partium, 1994. 3. sz. 3.1. 22 Szendrey Zsigmond: Történeti népmondáink. Ethnographia, 1926. 132-138. 1. 303