A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Gyucha Attila: Kora vaskori leletek Sarkad határában
Kora vaskori leletek Sarkad határában kalapdíszén a sarkadival megegyezően kialakított, négy vésett kör található, amelyek azonban nem törik át a felületet. 31 Az átlós, vésett keresztdísz a stillfriedi 6. sír és a raktárlelet kereszt alakú gombjain is megtalálhatóak, de Kossack Ib típusú, a közép-európai Hallstatt kultúra fémművessége által készített, jellegzetes bronzzablákról ismertek legnagyobb számban. 32 Hasonló mintázat látható a somlóvásárhelyi zabián, a somlyóhegyi töredékeken, valamint platenicei és kaptoli oldaltagokon. 33 Három közöletlen darabot a veszprémi múzeum is őriz. 34 Ez a típus váltja fel a közép-európai Hallstatt kultúrában a Késő urnamezős kultúra által az Alföldről átvett, bronz, háromcsöves oldaltag típust. Az i. e. VII. század folyamán az Alföldön is új, korai szkíta típusú zabiák jelennek meg. A sarkadi lelet szíjelosztóinak egy része jó analógiákkal rendelkezik Közép- és Kelet-Európa kora vaskori régészeti anyagában, másik része azonban teljesen ismeretlen a szakirodalomban. Kereszt alakban áttört szíjelosztók és gyeplőkapocs gombok az Észak-Kaukázusból, az erdőssztyeppei területről és a Volga-Káma-vidéki Ananinói kultúrából, a novocserkasszki periódus idejéből ismertek. 35 Az i. e. IX-VIII. századi, Iránból előkerült leletek alapján azonban nem lehet kizárni előázsiai eredetüket sem. 36 Hasonlóan megformált szíjelosztók a Kárpát-medencében Santovka/Szántóról és Dalj/Dályáról kerültek elő. 37 Ilok/Ujlakról, Bács-Bodrog megyéből, az olténiai Balta Verdéről és a vaszari V. halomból ismertek a kereszt szárai között gomba alakú nyílással áttört, vésett koncentrikus körökkel és poncsorokkal díszített szíjelosztók. A stradonitzi darab azonos szerkezetű, de díszítetlen. 38 A sarkadi szíjelosztók szerkezete és díszítése a fentiekhez teljesen hasonló. (3. kép 1-3.) A gomba alakban áttört szíjelosztók fejlődését a vaszari darabok mutatják. 39 Az áttörések szélesebbé válásával, a kereszt szárainak el vékony odásával alakulnak ki a keresztszárak közepén kicsúcsosodással megformált szíjelosztók. Az ehhez a típushoz sorolható tárgyak többsége a Kárpát-medencében biztosan az i. e. VII. századra keltezhető. 40 Hasonló leleteket a közép-európai és délkelet-alpi Hallstatt kul31 Szintén áttöretlen, vésett díszű kalapdísz van a frögi К jelű halom, kamüsevachai típusú oldaltagján, Basarabi jellegű kerámiával. Terzan a VIII. század második felére, Tomedi a HB legvégére keltezi az oldaltagot. (Terzan 1990. 74, 192, 50. t. 4-5., Tomedi 1994. 376, 371, 3. ábra 3.) 32 Gallus-Horváth 1939. LXXII. t. 9-14., Kaus 1984. 44. t. d. 33 Gallus-Horváth 1939. LI. t. 1, LH. t. 9, 16., Pic 1907. XXX. t. 4, 4a., Vejvoda-Mirnik 1971. V. t. 4. 34 Leltári számuk: 55.307.25-27. Kemenczei Tibor szíves szóbeli közlése. 35 Terenozskin 1976. 179, 94. ábra 1-2, 3, 4-5, 7.: Zolnij kurgán, Butenki, Kobáni temető., Jesszen 1954. 122, 11. kép, 123, 12. kép: Jesszentuk, Pjatigorsk-Lermontov., Kovpanenko-Gupalo 1984. 46, 6. kép 6-11.: Kvitki., Beresztnyev 1985. 99, 1. kép 13.: Sevcsenkova., Dubovskaja 1989. 65, 2. kép 7.: Preobrazennoe., Terenozskin 1976. 94. ábra 10, 11.: Ananino, Ahmilovo., Kemenczei 1994b. 610, 9. ábra 7, 9.: Fars, Chatazukaj, ' Uascitu I. 36 Kaus 1988-89. 255. 37 Nevizánsky 1985. 603, I. t. 4-5., Vinski-Gasparini 1973. 119. t. 8. 38 Majnaric'-Pandzic 1966-68. 38, III. t. 1-2., Foltiny 1961. 66. t. 2., Berciu-Com§a 1956. 325, 55. kép 1-2, 56. kép 2-3., Horváth 1969. 124, 22. kép 6-7., Pic 1903. XXII. t. 11. 39 Horváth 1969. 124, 22. kép 1-7. 40 Gallus-Horváth 1939. XXXIV. t. 11, XLV t. 9, LVI. t. 5.: Batina/Kiskőszeg, Székesfehérvár környéke, Somlyóhegy., Vinski-Gasparini 1973. 119. t. 12.: Dalj/Dálya. 75
