A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Gyucha Attila: Kora vaskori leletek Sarkad határában
Gyucha Attila túrához tartozó 41 , valamint észak-balkáni lelőhelyekről is ismerünk. 42 Többségük itt is az i. e. VII. századra datálható leletegyüttesekben fordul elő, de a ferigilei lelet alapján még az i. e. VI. század elején is használták ezt a lószerszámtípust. A rudovci leletben Kossack la típusú zablaoldaltagok a kísérőleletei a másik típusba sorolható szíjelosztóknak. Ezekhez a darabokhoz hasonló, de áttöretlen, vésett díszű tárgy az Ilok/újlaki leletből is ismert. 43 Ilyen szerkezetű szíjelosztók a sarkadi leletben díszítetlen (4-5. kép) és kettős koncentrikus bordákkal díszített változatban (6-8. kép) vannak jelen. Keresztszáraik - az említett kaukázusi, Dnyeper-vidéki leletek egy részéhez hasonlóan - V alakban kiszélesednek, a szárakon keresztirányban rendszerint borda található. 44 Két sarkadi szíjelosztón a borda hiányzik. (9-10. kép.) Ezek jó analógiáit a somlóvásárhelyi I. halomsír Ha C-re keltezhető díszítetlen darabjai jelentik. 45 A sarkadi szíjelosztókra máshonnan nem ismert módon fiiggesztőfiilet is forrasztottak. 46 Az analógiák nélküli, összetett szerkezetű, áttört dísszel mintázott szíjelosztók közül kettőnek középponti része gomba alakban áttört, így ezek a tárgyak a gomba alakban áttört típus variánsainak tekinthetők. A töredékes, hajlott darab korongját utólag forrasztották egy kisebb, valószínűleg tönkrement, egyszerű, gomba alakban áttört korongra. (12-13. kép.) A darab árkolt díszű szíjbújtató gyűrűje is párhuzam nélküli; feltehető, hogy a tárgy javítása során forrasztották a hátoldalra. A szíjelosztó magas gombja hasonló a sofronievói sírból és a brezjei 1. halomból előkerült övdíszekéhez. 47 Szintén a sofronievói harcos sírja, valamint a Balta verdéi 2. halom 2. sírja lószerszámdíszeinek ovális, pálcataggal két illetve három részre osztott elosztószerkezetei az analógiái a másik összetett szerkezetű, áttört szíjelosztó szerkezeti megoldásának. 48 (11. kép.) A sarkadi lelet utóbbi két tárgyának megformálása kétségtelenül hasonlít a nagyeriyedi szíjelosztó korongjának kialakításához. 49 Hasonló, a széleken kör alakú, koncentrikus kör díszű kiugrásokkal tagolt korongok legnagyobb számban észak-balkáni leletekből ismertek, 50 de eljutottak a délkelet-alpi Hallstatt kultúrába 51 és Görögországba 41 Böhm 1941. 49. t. 6-7.: Horakovo., Dvorak 1938. 9. ábra a: Welhotta., Kromer 1959. 166. t. 10.: Hallstatt., Gabrovec 1981. 3. t. 25-29.: Smarjeta. 42 Benac-Óovic 1957. VI. t. 10-11, XII. t. 7, XXIX. t. 15.: Ilijak, Podlaze, Odzak., Óovic 1966-67. V. t. 3.: Petkovo brdo., Marid 1964. VI. t. 13.: Donja Dolina., Kilián 1975. 62, 4. ábra 11.: Pilatovici., Berciu-Com§a 1956. 324, 53. ábra 7.: Balta Verde., Vulpe 1967. 21. t. d-g.: Ferigile. 43 Vasié 1977. 5. t. 7., Majnaric-Pandzic 1966-68. 38, III. t. 3. 44 A díszített darabok koncentrikus körös mintája a már említett jesszentuki és kvitki darabokon is megtalálható. Ehhez a típushoz sorolva megemlíthető egy egyedi, gyűrűs fülű szíjelosztó Zomborról. (Foltiny 1961. 68. t. 5.) 43 Horváth 1969. 111,4. kép 6, 9. 46 Egyszerű karikákat ráforrasztott függesztőfüllel a szerémségi Duna vidékről és a Közép-Balkánról több lelőhelyről is ismer a szakirodalom. (Kilián 1975. 91. t. 1.) 47 Nikolov 1965. 169. 8. kép a-g., Benac-Óovic 1957. XXIII. t. 2. 48 Nikolov 1965. 169. 7. kép a-b., Berciu-Com§a 1956. 324, 53. kép 7. 49 Herepey 1897. 65, 5. kép. - Terzan a nagyenyedi lószerszámokat a VII. század második fele és a VI. század eleje közé keltezi. (Terzan 1990. 83.) 50 Benac-Óovic 1957. VI. t. 7, XVI. t. 5, XX. t. 5.: Ilijak, XXIX. t. 10.: Citluci, XXXV. t. 12-13.: Brankovici. 51 Gabrovec 1981. 3. t. 30-33.: Vace. 76
