A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Szilágyi Miklós: Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története”
Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története" felém. Azonnal tisztában voltam azzal, hogy a Lapos-halom tárgyait viszik a kosarakban. Egy óra múlva Marjai lakására siettem és őt honn találva, megtudtam azt, hogy Marjai elárulta a halom titkait és hogy a csabai múzeum számára már október 15-ike óta naponkint ásat három-négy napszámossal és hogy tömérdek tárgyat szállított át Csabára. Ő egész héten ásat - amint monda - s szombaton délben Krammer átjön Varsándra a halomhoz, a héten talált tárgyakat kosarakba rakja és elviszi. Ezzel a tudattal siettem rögtön Dr. Lukács György főispánhoz, elmondtam neki a történteket és kértem, hogy fedezze az ásatás költségét abból a 400 koronás állami segélyből, melyet 1900-ban kapott a Múzeum és amelyből még egy krajczárt sem költött el senki, mert az 1901-ben készített egy darab üveg-szekrény ára másból fedeztetett. A főispán azt mondta, hogy előbb kérdést intéz a ministeriumhoz, ha vájjon fölhasználható-e ez a pénz az ásatásra. A kérdést unszolásomra táviratilag másnap délelőtt megtette. A válasz szintén megérkezett még az nap délelőtt. Ki válaszolt? Zsilinszky Mihály. A válasz így hangzott: „Az állami adomány, csak a múzeum czéljaira használható fel!" Valóságos lutheránus stílus. Tudni kell ugyanis, hogy Csaba ezen időben - és mikor nem? - rendkívül dolgozott azon, hogy a megye székhelye Gyuláról Csabára tétessék át. Azért minden olyan intézményt, melynek létesítésével czélját hamarabb elérni reményiette, nemcsak protegált, hanem áldozatokkal föl is állította. Rendkívül kedvezett és kedvez mai napig neki az a körülmény, hogy a Tiszai vasút vonalak olyan pontján fekszik, ahol a Nagyvárad-Szeged-Fiumei vasút keresztezi amazt. A megyei székhely elnyerése tekintetéből létesített intézményei közül megemlítek néhányat. Gyula-városa az 1872-ik évben fölállított 2-ik gyalog honvéd-zászlóalj számára nagy kaszárnyát építtetett és a honvéd-huszár zászlóalj részére szintén egy másikat. Erre kontra Csaba kimódolta, hogy a közös hadsereg 101-ik ezredének szükséges kaszárnyák ott építtessenek föl. Egész kaszárnya város keletkezett a vasúti állomáshoz közel eső részen. Algimnáziumát főgimnáziummá alakította. Polgári iskolát létesített. Domonkos János, mint népiskolai tanító, egy kisgazdákat nevelő „Gazdasági Iskola" létesítése tekintetéből a „Békésben" olyan czikket írt, hogy annak hatására az akkori főispán, Beliczey István, a megyén ígéretet tett egy „Gazdasági Népiskola" felállításra; fel is állíttatta azt, de nem Gyulán, hanem Csabán, ő t.i. csabai lakos volt és ottani nagy birtokos. A megyei Gazdasági Egyesület székhelyét is elhalászta Gyula elől. Dohánybeváltó hivatalt nyert, majd Selyemgubó beváltót is. Zsilinszky Mihály államtitkársága 80 ezer koronát adott: egy „Kultúr-ház" létesítésére. A „Kultúr-ház" alapja a „Múzeum " lett, különösen akkor, mikor a Lapos-halom sok ezerre menő tárgya szinte kihívta a Múzeum létesítésének szükségét. A 80 ezer koronának köszönete fejében a község ingyen telket adott. Ez a telek ajándékozás egész megszokott dologgá vált Csabán; a kaszárnyák építésétől kezdve egész a „Kultúr-ház" emeléséig. Sok előnyt szerzett így a megyei központ elvitatására. Azonban ezt a sok irigységből származó feltolakodását a kormányok előtt, legyőzte a múlt és az azt tiszteletben tartó jog. Zsilinszky Mihály, bár a közművelődést az országban egyformán terjeszteni hivatott ministerium élén állott, nem lett volna csabai fi, ha nem dolgozott volna Gyula rovására. A rivalitásban a vesztes fél mindig haragot vet a szivébe; mely mindig tápláltatva a mellőzés keserűségétől, kiirthatatlan vadonná fejlődik. Zsilinszkynek fönebbi válasza napnál világosabban tanúsítja, hogy a megyei múzeum szintén egyik szála volt annak a köteléknek, mely a megyeházát Gyulához köti. Ezt a köteléket még erősebbé tenni nem akarhatta egy csa417
