A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Szilágyi Miklós: Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története”
Szilágyi Miklós Mikor az egész könyvtár szét volt szórva 12 asztalon és a muzeális tárgyak 6 üvegszekrényben, 3 falitáblán és 3 asztalon összezsúfolva: akkor lepte meg látogatásával a múzeumot Hampel József archeológus, a Nemzeti Múzeum őre és egy fél nap hosszat időzve benne tanácsot adott a tárgyak elhelyezésére nézve, és útmutatást a szakok időrendi elosztására. Ekkor határozta meg az id. Mogyoróssy János által „Avar sisak" név alatt ismertetett bronzsisak időkorát és saját kezűleg írta irónnal czimkéjére: „Sisak a bronz-kor végéről Kr.e. 1500 évvel". 20 Az 1897-ik év július és augusztus havában azután (t.i. nagy szünidőben) a múzeum tárgyat a Mogyoróssy leltára sorrendjében, de az előző évben Hampeltől nyert tanácsok és útmutatás szerint helyezte el és foglalta leltárba Domonkos János. A leltárban megvan a tárgy neve, anyaga, czélja, és az adományozó neve is, ha az a Mogyoróssy leltárában meg volt írva. Ami tárgy és amennyi tárgy a vármegyeháza levéltárából áthozatott az új épületbe, az mind benne van az 1897-ik évben készült leltárban, jobban mondva: elhelyezési leltárban. 2 ' A tárgyak leltározásában Domonkosnak segítője volt Schwartz Géza, gyulai fiatalember, ki azon év júniusában nyert tanítói oklevelet. Domonkosnak a leltározással való megbízatása előtt az 1897 év április havában Oláh György indítványára a „Közművelődési Egylet" választmánya megbízásából a „Békés"-ben ez a hirdetés jelent meg. „A múzeum a nyár folyamán, május 1-től kezdve, minden vasárnap délután 2 órától 6 óráig nyitva lesz. Május 1-én Domonkos János, május 8-án Székely Lajos voltak szívesek az útmutató s magyarázó tisztet elválalni." Az útmutatást és a magyarázatot fölváltva kellett volna teljesíteniök, de Székely Lajos csak egyszer, május 8-án végezte azt, többször nem. Okul azt vetette, hogy a 4 óra hoszszáig tartó állás, járkálás, a látogatók figyelése és a hozzá a folytonos beszéd anynyira kimerítette csak egyszeri alkalommal is, hogy egészségének veszélyeztetése nélkül e tisztséget ő nem vállalhatja. így maradt Domonkos János egyedül a múzeum tárgyainak ismertetője 2, mondd két forint nyitási tiszteletdíjért. Minekutánna pedig az 1897-ik évben közmegelégedésre működött és a könyvtárat úgy mint a tárgyakat rendezte, leltárba foglalta: az 1898ik év február havában tartott választmányi gyűlésen Oláh György ajánlatára Fürdők István helyett múzeum őrré választatott. 22 A könyvtár és Múzeum rendezése után a régi, rozsdaette vas-tárgyak és szuvasodni indult csont-tárgyak impregnálása vált fő feladatává a múzeumőrnek, mely munkából 20 Az endrődi - egyébként koravaskori - sisak meghatározása körül támadt vitát Banner János foglalta össze: Az Erkel Ferenc Múzeum legrégibb ritkaságai. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubileumi Évkönyve, Gyula, 1960. 3-39. 1. 21 Ez a leltár nem maradt fenn (Implom J. sem tud róla, v.o. i.m. 30-31. 1.) 22 Implom J. (i.m. 30. 1.) 1903-ra teszi Domonkos múzeumőrré választását, s ez ellentmond Domonkos állításának, aki következetesen 1898-tól számítja alkalmaztatását. Azt viszont Implom is közli (i.m. 28. 1.), hogy 1898-99-ben az Egyesület 50 Ft-t, illetve 40 Ft-t utalt ki leltározási munka fejében Domonkosnak. Ezt figyelembe véve, elfogadhatónak látszik múzeumőrré választásának 1898-as dátuma. (Az 1903-as megválasztás azért sem lehetséges, mert 1902-ben már ásatást végzett Domonkos a múzeum nevében.) 408
