A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Hévvízi Sándor: Békés megye török időszak utáni újratelepülése a helynevek tükrében

Békés megye török időszak utáni újratelepülése a helynevek tükrében városnegyede - lakóinak, boltjaiknak pontos számbavételével. A városban létező utcák ez évben: Új ucca városnegyed, Barát ucca városnegyed, Halász ucca városnegyed, és végül a martalócok városnegyede, melynek lakói nevük után ítélve délszlávok voltak, (vö. Káldy-Nagy, 41-54). Karácsonyi János a Békés vármegyéről szóló monográfiájában a gyulai utcákról írván megemlíti, hogy 1510 körül még ismerték a Csapó, Palotahely, Szentmóricz utcákat is. (vö. Kar. II. 144-145). Hogy egy kissé előre is ugorjunk az időben, itt említjük meg, hogy a XIX. század közepén a középkori és a korai török kori utcanevek közül még a következő elnevezéseket használták a gyulai polgárok: Nagy utcza (a Belső városban), Malom utcza (a Kis városban), és esetleg ide vonhatjuk az Új várost, mely feltehetőleg a régi Új utca körül alakult ki. (vö. Szabó F. 29.). Ami pedig a korabeli utcák napjainkig való életét illeti, feltételesen csak a Halász sor nevű utcát említhetjük meg, amely közvetlenül az Élővíz-csatorna mellett, a vártól nem messze, a fürdőnél található. Ez azonban már inkább újabb keletű utcanév lehet (a múlt század közepi felsorolásban sem szerepel), s így nem valószínű, hogy azonos lenne a XVI. századbeli Halász utcával. (1. a mai Gyula belvárosáról készült legújabb térképet). Békés város utcaneveiről szintén megemlékeznek a török defterek. Az 1567. és 1579. évi feljegyzésekben feltűnik a Malom ucca városnegyed, Forrószeg ucca városnegyed, Bánhíd ucca városnegyed, Kastélszeg városnegyed, (vö. Káldy-Nagy, 148-164.). Ezek közül a múlt század közepén még ismert volt a Malom utsza (a Malomvégi tizedben), a Bánhidai tized, mely a Bánhíd utca környékén alakult ki és a Kastély utsza. Ezen utcák megőrizték a korabeli vízimalmok (a XVI. században kettő is állott a Fehér-Körösön) és a Maróthyak (a volt földesurak) által épített Körös-híd illetve családi kastélyuk emlékét, (vö. Kar. II. 27 és Szabó Ferenc i.m. 33). Napjaink városi térképén még mindig megtalálhatók a Malom utca, Bánhida (városrész), Bánhidai-temető, Bánvég utca, Kastély utca, Kastély-zug elnevezések, melyeknek eredete, mint látjuk a török időkre és az azokat is megelőző évszázadra nyúlnak vissza. A két település utca és városrész neveit összevetve azt is megállapíthatjuk, hogy Békésen lényegesen jobban (szinte teljesen) megőrződtek azok az elnevezések, melyeket már a török idők kezdeti szakaszában is ismertek és használtak eleink. Nyilvánvaló, hogy ez a tény mindenképpen az itt élő lakosság (bár néha csak szakaszos és időleges) kontinuitásával magyarázható. Térjünk vissza azonban megyénk településeihez, a török időszak alatti és utáni sorsukhoz. 1593 nyarán Haszán boszniai pasa mintegy 22 ezer főnyi seregével Sziszek (Zágráb vármegye) osztromához kezdett, amelyet a felmentő seregek győzedelmesen megakadályoztak, az oszmán hódítók súlyos vereséget szenvedtek. Innentől kezdve számítjuk az ún. tizenötéves háborút, amelynek harcait aztán megyénk falvai is iszonyú módon megsínylették. Az 1593 közepén kezdődött összecsapásokban ugyanis, főleg pedig annak 1596-98 közötti szakaszában Békés megye falvai szinte mind elpusztultak, az egy Gyulát kivéve. A falvak újratelepülése később nagyon nehezen ment, különösen a folyóvizektől távolabb eső területek esetében. A 15 éves háború után Békés még 1610-ben lakatlan, Gyúr és Berény lakosai is csak 1616-ban kerülnek vissza. Endrőd majd harminc évig állt üresen, s a régen leggazdagabb, legnépesebb községek, mint például Décse, Kondoros, Csabacsüd, Szénás, Szentetornya, Csákóhegyes, Apáca, Orosháza, Bábocka az egész időszakon át hiába várták 385