A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Hévvízi Sándor: Békés megye török időszak utáni újratelepülése a helynevek tükrében

Hévvízi Sándor vissza régi lakosaikat. És bár a török időszaknak ebben a XVII. századi szakaszában is, a falvak újratelepítésére eleink többször tettek kísérletet, ezek nagy része azonban, sajnos, csak időleges próbálkozás volt. Egyik-másik falu igyekezett megerősödni, lakosai más elpusztult települések hátasabb földjeit is kezdték használni, művelni. így például a doboziak Mezőberény, a gerlaiak Csaba és Mezőmegyer, az ölyvediek a Csaba alatti Kerekegyháza pusztáján is szántottak, vetettek, legeltettek. Gyula várának 1695. évi visszafoglalása után Békés vármegye területe a budai kamara adminisztrációja kezelésébe került. 1696-ban, az ide kinevezett tiszttartó, Lindner Ferdinánd Keresztély jelentésében siralmas képet fest a Körösök vidékéről. Amikor sorbajárja a romos falvakat, faluhelyeket, személyes tapasztalatai alapján a következőket tudja leírni a megyénkbe eső falvakról: 7. Továbbá a Fekete-Körös mellett fekszik Sarkad (Scharcat), különben hajdúk városának (Hajdúk-Warosch) is nevezik, benne szép nagy templom van, bár némileg romos és fedél nélküli, áll itt még mintegy 20 ház, és ahogy látni lehet, mintegy 60 ház állt. 8. Egy másik, Doboz (Topas) nevű a Fekete-Körös mentén fél mérföldnyire innen, egészen romosán fekszik. Gyula alatt fekszenek a Körös mentén a következő falvak: 9. A Fekete-Körös mentén fekszik Békés (Pikesch) 2 méfröldnyire innen, mintegy 200 ház állt, de most minden romos. 10. Berény (Piry) a Fehér-Körös mentén fekszik 3 mérföldnyire innen, kicsiny falucska 30 házzal, de minden lerombolt. 11. Körös (?) három és fél mérföldnyire innen egy kis 20 házas lerombolt falu. 12. Tárcsa (Täetsch) 4 mérföldnyire innen éppen olyan, mint Körös. 13. Edeles (Leittelleckh) 4 mérföldnyire innen, éppen olyan, mint Tarcsarácok lakták. 14. Félhalom (Welalon) kis puszta falu, mintegy 20 romos házzal, amelybe rácok települtek, mikor a magyarok elhagyták. 15. Ege (Hega) kis falu 18 lerombolt házzal. 16. Endrőd (Endrickh) már nagyon régen puszta és lakatlan. 17. Egy Gyoma (Joma) nevű kis romos falu 16 lerombolt házzal. 18. Tölgy (Tut) 14 házas kis falu, minden leégett. 19. Décse (Tetschä) 60 házas nagy falu volt, de egyetlen ház sem áll már most. 20. Halásztelek (Halaschtelek) 18 romos házból álló kis falu. 21. Szarvas (Sarobasch) Gyulához hasonló nagyságú, még sáncokkal is körülvett város volt, de minden puszta. 22. Szentandrás (Szent Andres) 50 házas falu, de most minden romos. 23. Veresegyház (Wereschittias) egészen puszta és romos." (vö. Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez 1., Békéscsaba, 1967., 138-139.; Német eredetije megtalálható: GyO. 463-464). És bár újból és újból tértek vissza régi lakosok az elhagyott, elpusztult faluhelyekre, ezek megerősödése a török uralom megszűnésével is csak nagyon lassan, roppant nehezen ment. Ennek nagyrészt az is oka volt, mint fentebb utaltunk rá, hogy Békés 386