A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Hévvízi Sándor: Békés megye török időszak utáni újratelepülése a helynevek tükrében

Hévvízi Sándor Pusztaapádca puszta - 1567-ben és 1579-ben Ráják nélkül, kívülről művelik. Gilerdház puszta - 1567-ben és 1579-ben Ráják nélkül, kívülről művelik. Ödszegű puszta - 1567-ben és 1579-ben Ráják nélkül, kívülről művelik." (vö. Káldy-Nagy, 212-214). Györffy Lajos hasonló jellegű tanulmányából megyénk akkori településeire vonat­kozóan példaként a következőket említjük 1571-ből: „Póhalom falu tartozik a nevezetthez. Bak György „bíró", Széki András, Bak János, Deák Benedek, Tarló Pál, Császár Gergel, Kúcsár Péter, Karsai Márton, Császár Ferenc, Bak Kelemen, Dezső János, Csá­szár László, Barát Estván, Barát Bálint, Erdős Ádám... 31 ház. Templom. Csudabala falu, tartozik a nevezetthez. Remete Máté „bíró", Bekéi péter, Nagy Balázs, Csere Bódizsár, Kis János, Török Gáspár, Szakálos Imre, Kerekes Gáspár, Cse Bódizsár... 35 ház. Templom. (vö. Györffy Lajos i.m. 42-43.) A fentebbi két, számunkra alapvető munkát tanulmányozva végül is a következő ké­pet kapjuk megyénk korai török időszakából a településeket, pusztákat tekintve: Ösz­szességében a török hódítás kezdeti időszakában (az 1500-as évek végéig) még 117 te­lepülés állott és a defterek 25 pusztát is megemlítenek. Mondhatni, hogy ebben az idő­szakban még virágzó falu volt Apáti, Basarág, Csudaballa, Ege, Félhalom, Kakucs, Ne­meskereki, Ölyved, Szánna, Vésze - hogy csak néhányat emeljek ki a sorból, olyano­kat, amelyek aztán, sajnos, nem települtek újjá, de határrésznévként máig fennmaradt a nevük. A 25 puszta közül 8-at Orosházánál és a mai városba beleolvadt Szentetornyánál so­rolnak fel a defterek, mégpedig: Apácaegyházát, Gellértegyházát, Gorzsást, Homok­egyházát, Ötszögűt, Szilast, Tompát és Zöldest. Megyénkben két olyan település is van, amelynél még a korabeli utcák neveire is találunk feljegyzéseket, a XV. és XVI. századból, s ez számunkra, Békés megyeiek szá­mára igazi ritkaság. E két település pedig nem más, mint Gyula és Békés. A gyulai utcanevekről egy 1422-ben kelt oklevélben találjuk az első feljegyzést. „... in vico Wyfalu...", az Ujfalusi utcáról, mely a Gyulába beleolvadt Újfalu nevű telepü­lés emlékét őrizte, (vö. Kar. II. 140). A török időkből Gyulán 1553-ban a következő ut­canevekről tudunk: Nagh vcza, Santa vcza, Salygo (vcza), Bagd vcza, Zegenek vcza­ya, Cracco vcza prima, Cracco alia vice, Barátok vczaya, Malom vcza, Boythoryan (vcza)," Bona Stephani Porkoláb, Halaaz vcza. (vö. GyO. 218-224). Az 1567-es török defter szintén pontosan számba veszi a városrészeket és utcákat, miközben felsorolja a török és magyar lakosokat, valamint az itt található boltokat. Ezek az utcanevek nagy­részt megegyeznek az 1553-as adatokkal. Nagy ucca városnegyed, Barát ucca városne­gyed, Halász ucca városnegyed. Az 1579-es defter felsorolása már a törökök szélesebb körű berendezkedését tükrö­zi, jelezvén, hogy Gyulán is teljes mértékben, „otthonosan" megvetették a lábukat. Volt először is a városban a szultáni (hassze) szent dzsámi városnegyede, Iszhak bég szent dzsámija városnegyede, Ali bég szent dzsámija városnegyede, Mehmed aga mecsetjé­nek városnegyede, Iljász kethüdá mecsetjének városnegyede és Kurd bég mecsetjének 384

Next

/
Oldalképek
Tartalom