A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Jankovich В. Dénes Köleséren (Nagyszalontától Ny-ra) minden bizonnyal az azonos nevű folyóvizre települt nem sokkal 1579 előtt egy malom.

427 Körösszegen (Cheresig) 1496-ban a Csáky családnak volt részjövedelme az ottani malomból.

428 1350-ben a Vésztő melletti Mágornál a (Sebes-) Körös folyón (fluvius Crisii) volt malom.

429 Gyulavarsándtól északra volt Mártontelek, más néven Kemény, ahol már 1320-ban két kerékre járó malom volt, az oklevél szerint a Fekete Körösön.

430 Minden bizonnyal ez az a malom, amely még 1579-ben is 4 kerékkel működött.

431 Megyer, vagy Boros-Megyer, ma Pankota (Píncota) része, malmát már 1214-ben említik, és ez valószínűleg a Fehér-Körös egy déli mellékfolyóján állhatott.

432 1451-ben Mezewgyan mellett is volt malom.

433 Micskén (Váradtól ÉNy-ra) már 1214-ben két malom is volt (Chemma és Chentud), előbbinek külön ásott árkát is említik.

434 Lehetséges, hogy malomra, vagy molnárra utal az 1479-ből ismert Myhomolnahalma helynév, amely Ladány és Tárcsa határán, a Sebes-Körös partján ma is álló Mihály halmot jelenti.

435 Nadab határában 1497-1520 között több malomról, 1567-1579 között pedig egy négykerekű malomról tudunk.

436 Nadányban (Körösladány) csak a XVII. századból van adatunk malomra.

437 Nagyváradon egy Almos nevű malomról tudunk 1374-ből.

438 Egyetlen említés van csak a Gyoma és Endrőd között létezett nyárszegi malomról, 1528-ból.

439 Okány faluban 1458-ban említenek először malmot a Körösön, de az oklevélben szó van egy másik megépítéséről is a Körös egyik mellékágán (in rywulo seu ramo dicti Crisii wlgo fok). Ezt Okan-i Mátyás és Henczhyda-i Miklós közösen végeznék úgy, hogy mindkét fél jobbágyai egyenlő mértékben vesznek részt benne, de a költségek 2/3 részét Miklós, 1/3 részét pedig Mátyás viselné, és a jövedelmeket is ilyen arányban kell megosztani. Miklós köteles továbbá a Mátyás kúriájához szükséges gabonát a tized levonása nélkül megőrölni.

440 427 Korábbi adat ugyanis nincs rá: Káldy-Nagy 1982. 73. 428 Csáky okit. 1/1.483-489. 429 Dl 30299., Haan 1870. 22., MRT IV/1. 182. 430 Györffy 1963. 631. - Más adat szerint a falu a Gyepes partján települt: Huszár 1822. 44. 431 Káldy-Nagy 1982. 62. 432 Márki 1892.1.240. 433 D] 14440. 434 Györffy 1963. 643. 435 Dl 74621., MRT IV/3. 8/57. lelőhely. 436 Márki 1892. I. 242, 426., Káldy-Nagy 1982. 357. 437 MRT IV/1. 120. ™Jakó 1940.384. 439 Veress 1938. 88., MRT TV/2. 277. 440 Dl 15261. Az oklevél közösen említi Okányt és Zsadányt, így tehát nem dönthető el teljes bizonyossággal, hogy az építendő malom melyik falu határában lett volna. Tény azonban, hogy Okányban ekkor már volt egy malom. 338