A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához Gyula környékén lehetett az Oekeoroerwen nevű víz, melyen 1525-ben malom működött. 441 Sajnos nem tudjuk azonosítani, noha Gyulától északra ma is ismert az Ökörjárás nevű határrész, múlt századi térképről pedig azt tudjuk, hogy a Fekete-Körös Gyula és Sarkad közti szakasza különösen bővelkedett örvényekben. 442 Püspökinél (Csabától K-re, a Fehér-Körös mellett) már 1261-ben volt malom. 443 1415-ben helyszíni bejárással állapították meg hollétét: eszerint Pysky possessio a Fehér-Körös keleti partján terül el, ugyanakkor a Béla király oklevelében említett malom cölöpjeit nem találták meg, de Vésze mellett valóban van olyan alkalmatos hely, ahol lehetett malom. 444 Minden bizonnyal ugyanezt a helyet hívták 1822-ben Tuska hátnak, és könnyen lehetséges, hogy ugyanazon a térképen, tőle keletre, a Fehér-Körös mellett olvasható Romlott malom felirat az Árpád-kor óta fennállt malom helyét is jelzi. 445 Remeténél (Sarkadtól DK-re) 1579-ben említenek először egy háromkerekű malmot. Valószínűleg a törökök hozták létre, és mint ilyen, vidékünkön az egyetlen. 446 A Miske környékére lokalizálható Sáros határában már az 1177-ben kelt határjáró oklevél említ egy malmot a Hódos folyón. 447 Sajnos sem a faluhelyet, sem a folyót nem tudtuk pontosabban azonosítani. Sarkad és Ant között, a Fekete Körösön, közelebbről meg nem jelölt helyen Mezőgyáni Máté 1496-ban két malmot is építtetett. Közülük az egyik elárasztotta a gyulai uradalom gázlóját és kiszárította a Váriban lévő erdeit, a másik pedig ugyancsak egy gázlót tett tönkre, továbbá a halászatban is kárt okozott. 448 A Zaránd megyei Somos faluban (Zarándtól ÉNy-ra) 1567-1579 között háromkerekű malom működött. 449 Szeghalomban már 1258-ban volt malomhely (locus molendini). 450 1496-ban pedig a Csáky családnak volt részjövedelme az ottani malomból. 451 1478-ban a Zaránd megyei Zekwduar (Socodor) faluban is volt malom, minden bizonnyal a Fehér-Körösön. 452 A Czeczey és a Veér családnak külön malma volt itt. 453 1482-ben a település egyik utcájának neve: Malomwcza. 454 1567-1579 között 3 kerékkel működött. 455 441 Veress 1938. 88. " 2 Huszár 1822. 43. 443 „villa Pispuky... cum omnibus condicionariis et loco molendini iuxta Crisium Album": Györffy 1963. 512., MRT IV/3. 5/5. és 2/307. lelőhelyek. 444 Df 210631., Karácsonyi 1896. II. 272. 445 Huszár 1822. 42. Nem állítva természetesen azt, hogy a malom mindvégig folyamatosan működött volna. 446 Káldy-Nagy 1982. 68. Az 1567. évi defterben még nem szerepel. Persze lehetséges, hogy korábbi, középkori malmot újítottak fel a törökök. (Lásd alább.) 447 Dl 30751., Csánki 1890. 743. 448 Veress 1938. 54. A malmok helye talán azonos lehet a múlt századi térképen két helyen is ábrázolt malomhelyekkel: Malom, illetve Kis Malom Fok és Nagy Malom Fok. Huszár 1822. 43. 449 Káldy-Nagy 1982. 356. 450 Györffy 1963.513. 451 Csáky okit. VI. 483-489., MRT IV/1. 160. 452 Dl 18012. 453 Márki 1892. I. 426. 454 Dl 86703. 455 Káldy-Nagy 1982. 321. 339
