A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához Bethlenősi (a Fehér-Körös mellett Zaránd megyében) malma a Neczpály családé volt, de még 1579-ben is Bertalan Farkas malmának nevezi a török defter. Két kereke az év felében dolgozott.

387 Nem tudjuk, hol volt a Byrofoka, amelyen 1525-ben ugyancsak állt egy malom. Valószínűleg Gyula környékén lehetett.

388 A Zaránd megyei Bökényben (Kisjenőtől ÉNy-ra) először 1326-ban említenek két malmot, 1484-ben egyet, 1567-1579-ben pedig egy négykerekű malom volt egy romos épületben.

389 1429-ben Chegedzegh-en, a Fekete-Körös mellett is legalább két malom volt. Ezek közül egy négy kerékkel és kalapáccsal még 1579-ben is működött.

390 A Fehér-Körös egyik nagyobb déli mellékfolyóján, a Csiger-patakon, közelebbről meg nem határozott helyen 1331-ben volt malom.

391 A Csolt melletti malmot először 1383-ban említik, és ez Torma I. szerint azonos lehet a mágori malommal.

392 Csökmőn 1496-ban a Csáky családnak volt részjövedelme az ottani malomból.

393 Doboz határába esett 1511-ben a gyulai plébános egyik malma, mely a Fok nevű vizén volt. 1525-ben Dobazkoezy is malmos hely volt.

394 Csak a helynévből következtethetünk arra, hogy a két Doboz között állt, és nem dönthető el, hogy új malomról vane szó, vagy a két másik valamelyikéről. A dobozi (Alsódoboz) malmot csak 1559-ben említik.

395 Valószínűleg ugyanezt a malmot jelenti a török defterbe 1567-ben és 1579ben Kisdobos helységnél felvett „Kerecsen László malmai", egy házzal 5 kerékkel és kalapáccsal.

396 Erdőhegyen két malom is volt, és 1567-ben háromkerekű romos, 1579-ben négykerekű, kalapácsos malom állt.

397 Nem sokkal 1418 előtt építtette Maróthi János a Zaránd megyei Faydason, a FehérKörösön a malmait, mint azt az oklevél külön megemlíti.

398 1567-1579 között 3 kereke volt.

399 A kisfajdasi Nagyéren 1522-ben több malom is volt.

400 A Zaránd megyei Feltelek (Kisjenőtől ÉK-re) malma is állt már a 16. század közepén, noha adatunk csak 1567-1579 közötti időről van rá: ekkor 5 kereke és kalapácsa volt. 1579-ben már romos.

401 387 Márki 1892. I. 426., Káldy-Nagy 1982. 360. 388 Veress 1938. 88. 389 Márki 1892. I. 426., Káldy-Nagy 1982. 338. 390 Haan-Zsilinszky 1877. 42., Káldy-Nagy 1982. 64. Chegedzegh Kisjenőtől (Chi§ineu-Cri§) északra eshetett. 391 Márki 1892. I. 426. 392 Haan 1870. 33., MRT IV/1. 200. 393 Csáky okit. VI. 483-489. 394 Veress 1938. 88. 395 Veress 1938. 296. 396 Káldy-Nagy 1982. 244. 397 Márki 1892. I. 426., Káldy-Nagy 1982. 336. 398 Dl 10711., Haan 1870. 47. Nem tudni hányat, de a többes szám nyilvánvaló. Lehet persze, hogy Maróthi János már eleve a sajátjának hirdette azt a malmot is, melynek építésétől éppen ebben az oklevélben Maysa-i Lőrincet tiltotta. 399 Káldy-Nagy 1982. 312. 400 Márki 1892. 1.427. 401 Káldy-Nagy 1982. 325. 335