A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Jankovich В. Dénes A Bihar megyei Fugyi (Oçorheiu) határjárásában 1414-ben említ az oklevél elhagyott malomhelyet. 402 A Gerla melletti két malmot 1383-ban említik először. 403 Közülük az egyik, mely 1458-ban Gerla-i Ábrahám fia Lászlóé volt, három kerékre járt, és 13 aranyforintot ért. 404 1528-ban hallunk ismét a malmokról: György brandenburgi őrgróf tett panaszt, hogy az Ábránfyak Gerlán, a Körös folyón lévő malmuk töltéseit a régiek mellett anynyira megemelték, hogy az ő három malmát Alabiánnál, Várinál és Gyulán megfojtották, és azok nem működnek. 405 A török adóösszeírások szerint malma, mely állt 1 házból, három kőből, 1579-ben még működött. 406 Fekete-Gyarmaton (Iermata Neagra) a Dóczy családnak volt malma 1483-1486 között. 407 Gyulán már 1404-ben több malom is volt, 408 de ekkor még nincs róluk konkrét adat. 1496-ban a gyulai polgárok kötelessége volt a malomgátak („clausuram vulgariter gaad vocatis") és a malomcsatornák karbantartása. 409 1511-ben két szombati (sabbatalis) malom, egy 5 kerekű (kövű) a Fehér-Körösön, és egy harmadik a Fok nevű vizén állt. Ezek a várhoz tartoztak. Volt továbbá a gyulai plébánosnak két malma: az egyik három kővel a Fekete-Körösön, a másik pedig a Fok nevű vizén, de Doboz határában. Mindezen malmok gátjait, csatornáit (aggerum si ve aquaeductum) a gyulai uradalom és a plébános környékbeli falvakban lakó (Doboz, Szánna, Krakkó, Újfalu, Gyula, Békés, Szenbenedek, Györké) jobbágyai kötelesek karban tartani, tisztítani és újra feltölteni, ahogy a szükség kívánja. Amennyiben ezt elmulasztják, tíz dénár bírságot fizetnek. Mindez - az oklevél szerint - már az elődök okleveleiben is így szerepelt. 410 Mindenesetre szükség lehetett az ilyen kötelezettségek rögzítésére, mert 1518-ban a plébános egyik malma (nem tudni melyik) renoválásra szorult. 4 " 1519-ben a gyulai uradalom malmaiból származó bevétel 368 forint és 55 dénár volt. 412 1525-ben az uradalomnak csak egy malmát említi az urbárium, ennek azonban kölyűje is volt. A vár körül fekvő négy kis falucska (Szélhalom, Izsák, Turgony, Félszer) lakóinak volt a kötelessége a várból a malomba illetve onnan vissza szállítani. 413 1524-25-ben a malom jövedelme 313, 1527-ben 104 forint volt. 414 1528-ban viszont az árvíz miatt nem tudott működni. 415 Ugyanebben az évben az egyik malom - megint nem tudjuk melyik - jövedelme a 402 Mályusz-Borsa 1994. No. 354. 403 Haan 1870. 33. 404 Dl 74602. m Haan 1870. 149-150. 406 Káldy-Nagy 1982. 215-217. 407 Márki 1892.1. 231,426. 408 Veress 1938. 8. 409 Veress 1938. 32. 410 Veress 1938. 61. A szombati malom azt jelentette, hogy a malom jövedelmét a plébános csak szombati napokon élvezte. 411 Veress 1938. 67. 412 Veress 1938. 74. 413 „cum suo kylew vulgo sthamph": Veress 1938. 87, 89. 414 Sajnos nem tudni, melyiké: Veress 1938. 98-99. 415 Veress 1938. 109. 336
