A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Jankovich В. Dénes Alabiánnál, Gyulától Ny-ra, a Fehér-Körösön 1527-ben említenek malmot, melyet az Ábránfyak ekkor - saját gerlai malmuk gátjait jogtalanul megemelve - tönkretettek. 374 A malom jövedelme 1561-ben a gyulai váré volt. 375 Antnál, a Fekete-Körösön 1567-ben és 1579-ben állt malom 1 házzal és négy kerékkel. 376 Baj (Boiu) faluban már 1283-ban volt malom, 377 és egy 1504-beli adatból tudjuk meg, hogy ez a Fekethe Keres folyón állt. 378 A török defter szerint 1567-ben 5 kerékkel és kalapáccsal működött. A Békésen állt középkori malmokra az első adat 1525-ből származik, amikor a gyulai uradalom jövdelmeinek összeírásakor megemlítik, hogy Békésen két malom van, az egyiket hatoss-nak nevezik, és van kylew-je is, a másik pedig Szent Pál-ról van elnevezve, nyilván azért, mert a város azonos nevű részében fekszik. 379 Nem kétséges, hogy a hatos név viszont a benne működő kövek számára utal. Ugyanebben az évben, a gyulai uradalom Szent György-napi adójegyzékében Békésen Malomzegwcza szerepel. 380 Ez nemcsak azt jelenti, hogy a malom már régóta állhatott, hiszen utcát is neveztek el róla, hanem a helyét is meghatározza: a Malomszeg, Malomvég nevű városrész a Fehér-Körös keleti partján, a mai főtértől délre esett. 1559-ben két malmának összesen 9 köve volt, egy évvel később pedig már tíz. 381 A malom karbantartása a détériek kötelessége volt. 382 A békési malmokról a legrészletesebb leírást az 1567. és 1579. évi török adóősszeírásokban találjuk. Érdemes ezért szó szerint idézni Káldy-Nagy Gyula fordítását: „Az említett malmok egy gáton, két egymással szemközti házban vannak. A Körös folyón levő, a nevezett malmokhoz tartozó sziget, amely a közútig megy és a túlsó oldalán levő, a malmokhoz tartozó üres hely, mely a kertekig megy és a malmokhoz tartozó halászóhelyekkel, melyek régóta a nevezett malmokhoz tartoznak..." 383 Bizonyos, hogy a malmok, ha nem is teljes épségben, de megérték a török kor végét. (1573. évi kirablásuk 384 csak közjáték lehetett.) Az 1883-ban készült kataszteri térképen még fel lehet ismerni a duzzasztás révén kialakult malomtó helyét, és a határoló gátakat. 385 Csak közvetett adat van malomra Bélmegyeren. Nevezetesen 1370-ben egyik vízfolyását Malomeer-nek nevezték. 386 374 Veress 1938. 95. Ugyanez a panasz két évvel később is: Haan 1870. 149. 375 Veress 1938. 349. 376 Káldy-Nagy 1982. 67. 377 György 1963. 597. 378 Dl 21267. A mai falu ugyanis a Gyepes partjára települt. 379 Veress 1938. 87. 380 Veress 1938. 92. 381 Veress 1938. 288, 320., Maksay 1959. 793. 3 * 2 Mabay 1959.791. 383 Káldy-Nagy 1982. 163. 384 Scherer 1938. I. 239. 385 Békés megyei kataszteri térképek a gyulai levéltárban: BmK 113/104. Lásd még részletesebben: MRT IV/3. 1/224. lelőhely. 386 Dl 36825. 334
