A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához Malmok: A középkorban a folyóvizek hasznosításának egyik legelterjedtebb formája volt a vízimalom. Ismereteink szerint a Körösök vidékén századról-századra szaporodtak a vízimalmok, mígnem a XVI. század közepén már gyakorlatilag minden településen megtalálható volt, sok helyen nem is egy. Ezek felépítéséről, műszaki állapotáról nincsenek adatok, de aligha különbözhettek az ország más részein a XVI-XVII. században működött hasonló szerkezetektől. 365 Főképpen lisztelő malmok lehettek, de a XVI. század közepétől kezdve és a török korban egyre több a kettős funkciójú, azaz őrlő és kallómalom. A szórványos adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a legtöbb helyen a folyót teljesen elrekesztették keresztgáttal, és a keskeny átereszen kiömlő vízzel hajtották a kereket. 366 Néhány esetben az is előfordult, hogy külön malomcsatornát ástak. A források szerint érdekes módon a legtöbb vízimalom a folyók és oldalágaik síksági szakaszára települt, egyetlen adat sincs vízimalmokra a hegyvidéki szakaszon, és alig ismerünk a Hármas-Körös partvidékén is. 367 Néhány esetben tudunk a malomgátak okozta árvizekről, illetve aszályokról (pl. Gerla, Gyulavári), de úgy tűnik, ez a probléma lényegesen kisebb lehetett, mint a XVIII-XIX. században. Ismeretes, hogy már 1751ben hoztak törvényt a malomgátak kötelező eltávolításáról, de Huszár Mátyás 1823-ban elkészült jelentésében még mindig a malomgátakat és a folyóba dőlt fatörzseket tekintette az árvizek legfőbb okának. 368 A kevés fennmaradt adat alapján meglehet, hogy a középkorban nagyobb gondot viseltek a malomgátak és -csatornák karbantartására. Noha ebben a tanulmányban csak a vízimalmokról eshet szó, nem hallgathatjuk el azt a néhány ismert középkori adatot, mely szárazmalomra vonatkozik: 1449-ben a mai Füzesgyarmat határába eső Pazman 369 faluban említenek „molendinarem (sic!) aridam, vulgo Zarazmalom dictam". 370 A másik adat szerint a gyulai várban három, meglehetősen rossz állapotban lévő szárazmalom állt, és csak kettőnek voltak meg a kövei. 371 Evlia Cselebi szerint az 1660-as években Váradon három szárazmalom, Jenő várában pedig egy „lóhúzó malom" volt. 372 Szélmalomra nincsen középkori adatunk. Az alábbiakban tehát csak a Körösök völgyéből ismert középkori vízimalmok adatait ismertetem. 373 365 Pongrácz Pál: Régi malomépítészet. Budapest, 1967. 57-104. 366 Erre azokból az adatokból következtethetünk, amikor a malomgátak megemelése, vagy - később - már puszta létük is árvizeket okozott a felettük lévő folyószakaszokon. 367 Ez a jelenség még a múlt században is érvényes volt, amikor a Fehér-Körösön Buttyin (Buteni) és Pél (Pilu) között 15 malom működött, melyeket a frissen ásott József nádor malomcsatornára (Canalul Morilor) helyeztek át. (Korbély 1916. 204.) 368 Gallacz 1896. 203 skk. 369 MRT IV/1. 88. 370 Haan 1870.64. 371 Veress 1938. 76. 372 Karácson 1904. I. 26, II. 233. 373 A gyulai malmokról Kiss Anikó írt tanulmányt: A gyulai várbirtok malmainak története. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5 (1978) 269-287. 333
