A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához Lehet, hogy az 1397-ben Sima és Mezőtúr között említett Menushydzegh nevű hely is egy rövidebb ideig létező hídra utal.

339 Ezen a területen ugyanis több esetben

340 örökítettek meg a források vízi átkelést, de hídról sohasem esik szó. Szabolcson (Sábolciu, Telegd mellett) 1520-ban a vámszedési jog igazolására egy kicsiny hidat építettek a hozzá tartozó feltöltéssel két kis patak fölé szükségtelenül, hiszen a szekerek minden nehézség nélkül át tudtak kelni ezeken a patakokon. Szarvason a töröknek 1567-1579 között évi 80000 akcse hídvám jövedelme volt,

341 és a híd állt 1673-74-ben és 1683-ban, sőt még 1722-ben is emlékeztek, hogy a török időkben a szarvasi híd két lába a túri határba esett.

342 Széplakon (Suplacu de Tinea) a Fekete-Körösön 1520-ban jó állapotú híd volt.

343 Tamáshida (Tàmaçda) fontos átkelőhely a Fekete-Körösön. Már 1241-ben volt itt híd, Rogerius szerint.

344

1520-ban a vámhelyeket vizsgáló bizottság tagjai saját szemükkel arról győződhettek meg, hogy Tamáshida területén a Fekete-Körösön egy jó állapotú, nagy híd van és mind a két végén feltöltés vezet hozzá.

345 A híd még a török korban is állt: 1567-1579 között a hídvám bevétele évi 8000 akcse körül mozgott.

346 Ugyanakkor 1584-ben az erdélyiek panaszolják, hogy a török hidat csináltat Tamáshidánál, és megkísérlik rávenni, hogy bontassa el.

347 A Zaránd megyei Vadász (Vinatori) hídja már 1461-ben megvolt, és hiába rombolták le a környékbeli nemesek, újjáépítették, hiszen 1567-1579 között a hídvám jövedelme évente átlagosan 2500 akcse lehetett.

348 Váradon a Sebes-Körösön az Árpád-korban csak rév volt, a folyó mellékágain azonban több kisebb hidacska létezett, mint azt az 1520-beli összeírásból megtudhatjuk.

349 Tudunk viszont arról, hogy 1562-ben a király hídépítéshez szükséges faanyagot küldött Váradra.

350 Nem valószínű, hogy az ebből készült híd azonos lenne azzal a felvonóhíddal, amit Evlia Cselebi 1660-ban látott, és a külvárosba vezetett.

351 Váriban 1529-ben említenek hidat, melyet a jobbágyok felszedtek, és így az ellenség nem jöhetett be a faluba.

352 Valószínűleg nem volt valóságos híd 1495-ben Varsándnál a Fehér-Körösön, csak legfeljebb komp vagy kiépített gázló, hiszen az oklevél a pons seu vadum kifejezést használja.

353 339 „ad fluvium Keres ad locum Menushydzegh appellatum": Haan-Zsilinszky 1877. 16. 340 1500-ban pl. állatokat úsztattak át (Dl 20973), vö. továbbá a révnél írottakkal! 341 Káldy-Nagy 1982. 253. 342 Haan-Zsilinszky 1877. 243, 245, 260. - 1683-ban Apafi Mihály kelt át rajta {Karácsonyi 1896. II. 237), 1686-ban a keresztény csapatok égették fel a palánkkal együtt (Scherer 1938. I. 250). 343 Dl 23346., Iványi 1905. 116. 344 Szabó 1861.37. 345 Dl 23346., Iványi 1905. 116-117. 346 Káldy-Nagy 1982. 383. 347 Veress 1938. 437. 348 Márki 1892. I. 251., Káldy-Nagy 1982. 392. 349 „pontes parvos": Dl 23348., Iványi 1905. 114. 350 Veress 1938. 357. 351 Karácson 1904. II. 233. 352 Veress 1938. 153. 353 Haan-Zsilinszky 1877. 113. 331