A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Jankovich В. Dénes Vásárhelyen, (Odorhei) Nagyváradtól keletre, 1520-ban kezdtek egy kis hidacskát építeni egy kisebb patakon, holott arra semmi szükség nem volt, hacsak az nem, hogy vámot szedjenek ott. Ennek további sorsáról semmit nem tudunk. 354 Vésztőn már 1357-ben említést tesznek hídról, melynek haszna, azaz vámja az Ábránfy családot illette. 355 Kutak: Az ivóvíz nyerésére eleinte kétségkívül maguk a folyóvizek szolgáltak, 356 de a Körösök középső folyásának vidékéről már a népvándorlás korától kezdve egyre több régészeti - adatunk van a kutak használatára. 357 Az írott forrásokban azonban csak viszonylag későn bukkannak fel a kutakra vonatkozó adatok, és akkor is csak másodlagos formában, helység-, vagy helynevekben, továbbá jól körülhatárolható régiókban. A legtöbb kútra utaló helynév, többnyire településnév értelemszerűen a Maros törmelékkúpján, az úgynevezett Mezőségben bukkan fel, ahol élővíz egyáltalán nem volt, és érdekes módon - a Mezőség keleti, a Körös felé lejtő peremén. Az utóbbi jelenségnek bizonyára nyomós oka lehetett, de magyarázatát nem tudjuk. 358 1394-ben „egy régi kút" fordul elő Királyi határában, és egy másik, hasonlóképpen régi kút a Horgaseer közepén. 359 Ez arra utal, hogy legkönnyebben a kiszáradt pleisztocén folyómedrek fenekén ásott kutakban lehetett vízhez jutni. 1418-ban ugyancsak Zaránd megyében Peterkutha másnéven Zannayzantas, Abzakutha, Erdevkut helységnevekkel találkozunk a gyulai uradalom zarándi részein, közelebbről egyelőre meg nem határozható helyen. 36 " 1510ben jön elő először Csabától keletre a Tholwaykwtha helynév, melyet 1214-ben még csak Tolvajnak neveztek. 361 Orosháza mellett volt az a Gelerdkwthathelek, melyet 1512-ben említenek ezen a néven, és minden bizonnyal azonos a korábban Gellértegyházának nevezett településsel. 362 1525-ben Csaba határjárásában Kwthfelewthwalo Kettheshalom, Custoskwthafelde és Soskwthhath helynevek fordulnak elő, melyek ásott kutakra utalnak. 363 További adataink nincsenek egészen az 1660-as évekig, amikor Evlia Cselebi azt írja, hogy „A Körös folyó vize nem igen dicséretes, mert ha valaki folyton abból iszik, akkor a torkán golyva keletkezik, azért többnyire kútvizet isznak." Váradon például hét „csorgó" is volt ebben az időben. 364 354 Dl 23348., Iványi 1905. 114. 355 Dl 4913. 356 Allatoknak a Körösökön való itatására is csak egyetlen középkori adatot ismerek: Karácsonyi 1896. II. 78. 357 A szarmata kortól kezdve az Árpád-korig egyre több ásatáson kerülnek elő ásott kutak. Vö. MRT IV/3. 2/480. lelőhely, továbbá MRT IV/2. 3/6, 3/170, 4/133. lelőhelyeken, utóbbiak közöletlenek. 358 A -kút összetételű helynevek összeállítását lásd Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros köz középkori településrendje. Békéscsaba-Szeged, 1985. 23, 29. 359 „circa quendam puteum antiquum": Dl 7914., Haan-Zsüinszky 1877. 57. Királyi Székudvar (Socodor) és Simánd (Simand) között feküdt: Csánki 1890. 736. 360 Veress 1938. 10. 361 Györffy 1963. 514., Veress 1938. 57. 362 Dl 22283., Karácsonyi 1896. II. 120-121. 363 Dl 31048. 364 Karácson 1904. II. 234, 236. 332
