A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Jankovich В. Dénes Naghsaar, más néven Sarrethe Gyarmat és Harang határában, melyben a Sárrét nevének első leírt alakját ismerhetjük fel. 222 1487-ben Bucsa-környéki mocsarak között folydogált a Kunev nevű víz, míg a Tövisesér nevű mocsárba nem torkollt. 223 1511-ben Gyula belterületén és Doboz határában említenek egy-egy Fok nevű vizet, melyek malmokat is hajtottak. Sajnos nem lehet tudni, hogy ugyanazon vízfolyásról van-e szó a két esetben. 224 1520-ban Solmospathaka Orosynál és Gyapjú (Gepiu) mellett, 225 továbbá névtelen patak Csökmőn, mely nyáron kiszárad. 226 1525-ben Csabától délkeletre a Zarthoser, Chykoser, Lencheser, Zygendfoka, Csaba és Békés közt a Fabyanfoka és mellékága, a Sebesthyenue fya foka és a Zeleser nevű vízmedrek egyben birtokhatárt is jelentettek. Az okmány azt is megjegyzi, hogy amennyiben a Sebestyénfiafoka árvíz idején állóvizeket alakítana ki, akkor annak halászatát a határbirtokosok egyenlő arányban élvezzék. 227 A Fabyanfoka és a Byngeosd halászati jövedelme egyébként a gyulai várat illette, továbbá 1525-ben említik valószínűleg Gyula határában az Oekeoroerwen és Byrofoka vízfolyásokat is, melyek malmokat hajtottak. 228 A Fábiánfoka még 1560-ban is szerepelt a jövedelmi kimutatásokban. 229 A vizek szabályozása, hasznosítása Árkok, csatornák: Mesterséges, vagyis ásott árkokkal gyakran találkozunk az oklevelekben. Sajnos funkciójukra a legritkább esetben van adat, tehát ezek éppúgy lehettek határárkok, mint vízelvezetők, vagy akár korábbi népek hagyatékai, mit például földvárak, vagy az Ördögárok egyes szakaszai. 230 1177-ben több árkot is említenek a Jenő (Ineu) környékén keresendő Humorok határjárásában, minden további definíció nélkül. 231 Valószínű azonban, hogy határárkokról lehet szó. Az 1214-ben említett fossa Yrug, (Ürög) a Nyárér mellett (Geszttől keletre) volt, valamint ugyanekkor fordul elő Micskén (Váradtól ÉNy-ra) egy malom előtti árok. 232 1295-ben Murony mellett említenek egy árkot, közte és egy nagy völgy között terült el a Poklostelek nevű hely. 233 1327-ben a Körösladány határába eső Károly mel222 Jakó 1940. 16. 223 Haan 1870. 109. 224 Veress 1938. 61. 225 Dl 23346., Iványi 1905. 118. 226 Dl 23348. 227 Dl 31048. 228 Veress 1938. 88. 229 Mabay 1959. 793. 230 1525-ben említenek egy hasonló nevű árkot Csabától Ny-ra, de ez semmiképpen sem lehet része a IV. század végén létrehozott hosszanti földsánc-rendszernek. A régészeti topográfia munkálatai során semmi nyomát nem találtuk ezen a részen mesterséges ároknak. Dl 31048., Vö. Karácsonyi 1896. I. 13. 231 Dl 30751. 232 Gyórffy 1963. 646, 643. 233 Dl 1408. 322